Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2. (Budapest, 2009)
A Bona–Bucchia Társaság története - A társaság raguzai működése
16 jezések magyarázatára mindezidáig alig vállalkoztak a kutatók.23 A másik nehézséget a közzétett anyag feldolgozása során tapasztaltam: a Bona-Bucchia társaság tevékenységének tényleges dimenziói nyilván csak a Budán és Pesten működő raguzai kereskedők üzleti forgalmának legalább hozzávetőleges ismeretében rajzolódnak majd ki, ennek hiányában az egész elemzés a levegőben lóg. Másképp fogalmazva: csakis a teljes forrásanyag feldolgozása után, a vonatkozó kereskedelemtörténeti kontextus ismeretében tudunk megalapozott értékelést nyújtani a két kereskedő tényleges üzleti pozíciójáról és az általuk bonyolított forgalom volumenéről. A kötet forrásainak sajtó alá rendezése és a szövegek értelmezése, az adatok helyes értékelése többször komoly nehézség elé állított, ilyen esetekben mindig számíthattam kollégáim segítőkészségére. Először is lektoraim alapos munkájáért tartozom köszönettel. Teke Zsuzsa a tartalmi kivonatok minuciózus ellenőrzésével és a szövegek összeolvasásában nyújtott segítségével jelentős mértékben hozzájárult a regeszták pontosításához, az olvasati hibák és bizonytalanságok kiküszöböléséhez. Pásztor Emese a szövetfajták pontos meghatározásában, Fodor Pál az oszmán fogalmak értelmezésében és az intézménytörténeti kérdések megoldásában, Sudár Balázs az oszmán személynevek és kifejezések írásmódjának egységesítésében és több oszmán tisztség- viselő azonosításában nyújtott nélkülözhetetlen segítséget; Arany Krisztina és Búza János a kereskedelem- és pénztörténet kérdéseiben igazítottak el. 2007. szeptember 1-jétől kutatómunkámat a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával végeztem. A névsorban végül, de valójában elsősorban Budapest Főváros Levéltárának főigazgató-helyettesét, Kenyeres Istvánt kell megemlítenem: korábbi munkáim ismeretében az ő ötlete volt a 2006-ban megkezdett raguzai kutatómunka, amelyhez A. Varga Lászlóval, a levéltár főigazgatójával együtt kezdettől fogva minden segítséget megadtak. A fővárosi levéltár támogatása és Kenyeres István szervezőmunkája nélkül ez a kötet - és ez most nem a köszönetnyilvánítások szokásos hiperbolája - tényleg sohasem született volna meg. Fogadják érte mindannyian hálás köszönetemet. A társaság raguzai működése A kezdetek A mediterrán térségben a 16. század második felében általános tendencia a patríciusok kivonulása vagy visszaszorulása a kereskedelemből. Raguzában sem történt ez másképpen, az utolsó nagy nemesi kereskedőgeneráció éppen a Lepantó utáni két évtized23 Az egyetlen, bár számomra a földrajzi és tárgyi különbségek miatt szintén nem sok segítséget nyújtó kivétel: Sabine Florence Fabijanec: Bilanca (rimanenze) u glavnoj raéunovodskoj knjizi Ivana i Lukrecije Detrico (1520.-1533.) In: Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i druStvene znanosti HAZU 20. (2002) 95-123., 118-121. p.
