Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2. (Budapest, 2009)
A Bona–Bucchia Társaság története - A társaság raguzai működése
17 ben működött. Ez az időszak Raguza balkáni és tengeri kereskedelmének fénypontja.24 Az oszmán területek szinte teljes délnyugati irányú nyersanyagexportját a városállam kereskedői bonyolították,25 és ők látták el itáliai szövetekkel az Oszmán Birodalom európai és észak-afrikai felének városait.26 Raguza rendelkezett a Mediterráneum egyik legerősebb kereskedelmi flottájával, az Adriai-tenger ezekben az évtizedekben immár nemcsak velencei, hanem raguzai beltengernek is számított.27 Alberto Tenenti becslése szerint ez az európai mértékben is számottevő forgalom jelentős részben a mintegy 200 fős raguzai patrícius kereskedőközösség kezében volt, mellettük ekkor már egyre nagyobb számban találunk tőkeerős polgári és zsidó távolsági kereskedőket.28 A balkáni kereskedelemben tevékenykedő nem nemesi származású raguzaiak és a balkáni eredetű kalmárok túlnyomó része a patríciusoktól hitelezett árukkal kereskedett.29 Raguza mára 13. században átvette az itáliai kereskedelmi forradalom technikai újításait, ezek a szervezeti és kommunikációs megoldások (a pénzforgalom új formái, a kettős könyvelés, a hitelkereskedelem, a kereskedőtársaságok, a biztosítások, a kereskedelmi levelezés és a futárok alkalmazása) egészen a 18. századig alapvetően meghatározták a városállam kereskedelmének működését.30 A Balkán és Itália között üzletelő 16. századi raguzai patrícius alakját a reneszánsz színház tette halhatatlanná. Marin Drzié híres komédiájában Dundo Maroje 5000 dukátot adott fiának, Marónak, hogy Anconán keresztül Firenzében szöveteket vásároljon, majd az árut Szófiában adja el. Maró azonban inkább római kurtizánokra költötte atyja pénzét, a fia után utazó öreg pedig csak cselszövéssel tudta vagyona egy 24 Erről Fernand Braudel is megemlékezik klasszikus munkájában: Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fiilöp korában 1. Budapest. 1996. 344-345. p. és passim. Braudel Raguzának kiemelt jelentőséget tulajdonított a Mediterráneum gazdasági életében, levéltárát pedig ..a Földközi-tenger vidékére vonatkozó ismereteink szempontjából messze a legfontosabb”-nak tartotta. Uo. III. 1337. p. 25 A bőséges irodalomból: Bogumil Hrabak: Sirovine Podunavlja u trgovini dubrovéana iz Beograda 1521-1640. In: GodiSnjak grada Beograda 32. (1985) 85-100. p. 26 A raguzai szövetkereskedelemről csak a középkorra vonatkozóan rendelkezünk átfogó monográfiával: DuSanka Dinic-Kne2evic: Tkanine u privredi srednjovekovnog Dubrovnika. Beograd, 1982. (SANU Posebna izdanja DXL. Odeljenje istorijskih nauka 8.) Az újkori szövetkereskedelemről rövid összefoglalás: Carter: i. m. [mint 9. j.) 373-381. p. 27 Máig alapvető összefoglalások: Jorjo Tadic: Organizacija dubrovaőkog pomorstva u XVI veku. In: Istorijski íasopis 1. (1948) 54-104. p.; Uö: Le port de Raguse et sa flotté au XVI'siécIe. In: Le navire et l’économie maritime du Moyen Age au XVIIT siéele principalement en Méditerranée. Ed. Michel Mollat. Paris. 1958. 9-20. p.; Josip LuetiÓ: 1000 godina dubrovaőkog brodarstva. Zagreb. 1969. 39-53. p. Jó historiográfiai áttekintés: Antonio di Vittorio: Tendenze e orientamenti della storiografia marittima ragusea. In: UÖ: Tra terra e mare. Aspetti economici e finanziari della Repubblica di Ragusa in etá moderna. Bari, 2001. 177-221. p. 28 A. Tenenti - B. Tenenti: i. m. [mint 17. j.] 179.. 187-189. p. 29 Ezt a jelenséget világosan mutatják a sokat idézett belgrádi okmánytár adatai. 30 A kereskedelmi forradalomra: Spufford: i. m. [mint 16. j.] 12-59. p. Az említett szervezeti és formai sajátosságok raguzai jelenlétére: Carter: i. m. [mint9.j.[ 135-168. p.
