Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2. (Budapest, 2009)
Dokumentumok
DOKUMENTUMOK DOKUMENTE Az alábbi szövegek kiadásakor a kora újkori raguzai levéltári dokumentumok közzétételénél szokásos elveket követtem, néhány kisebb módosítással. Mint azt a bevezető tanulmányban említettem, hasonló szövegpublikációkat Jorjo Tadic és tanítványa, Torna Popovic készített. Ok a Federigo Melis által kidolgozott szabályok szerint dolgoztak, vagyis a szövegeket alapvetően betűhív módon közölték. Bár személy szerint a modernizált átírások híve vagyok, a 16-17. századi latin szövegek esetében pedig korábban mindig a humanista helyesírást követtem, ezúttal kivételt tettem. Mindenekelőtt abból a megfontolásból, amelyről a kiadvány elején már szóltam: kora újkori raguzai források eddig még nem jelentek meg Magyarországon, tehát a szakemberek számára sem érdektelen, hogy a városállamban használatos kereskedelmi iratanyag nyelvéről és helyesírási sajátosságairól minél pontosabb képet kapjanak. Ennek értelmében én is követtem a szövegek helyesírását: nem egységesítettem a különbözőképpen (pl. szimpla vagy kettős betűvel) írott szavakat, megtartottam a raguzai hivatalok jegyzőinek a középkori és a humanista helyesírás között ingadozó írásmódját (pl. a diftongusok vagy az i - j betűpár esetében). Kivételt egyedül az u - v betűpárral tettem, ezeket a hangokat a humanista, illetve a hangzásnak megfelelő formában írtam át. Ugyanakkor a mai gyakorlatnak megfelelően használom a kis- és nagybetűket, a központozást és az olasz szavak ékezeteit. A regesztákat a szokásosnál részletesebb formában készítettem el, abban a reményben, hogy így a sokszor nehezen értelmezhető raguzai olasz kereskedelmi nyelven írott dokumentumok könnyebben felhasználhatók lesznek. A kivonatok nem tartalmazzák a regisztrációs bevezetők adatait. A nagyrészt formulás részekből álló hitelfelvételeket és tengeri biztosításokat táblázat formájában regesztáztam, helykímélés céljából itt az apai neveket rövidítve adom, míg a szöveges regesztákban az apai név nem szerepel, ez a forrásból és a névmutató alapján minden esetben visszakereshető. Tárgyi jegyzeteket csak a nehezebben azonosítható magyarországi helynevek feloldására készítettem, a helynév első említésekor. Nem magyarázom az egyértelmű helyneveket (pl. Raguza és különböző alakváltozatai, Buda/Budim, Belgrád, Ancona, Firenze stb.) A személyneveket nem jegyzeteltem meg, a téma szempontjából fontosabb személyekről írok a bevezető tanulmányban. A nehezebben értelmezhető szavakat a Glosszáriumban oldom fel.
