A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Németh János: A budai mészároscéh céhkönyvének és okleveleinek nyelve
(6), Farkachs (4, vs. 11 Farkas), Pechschal (4),fleichspank (1), Neme chsember (1), Pichscholf (8), Tichs (8). 12 Azaz magyar nevekben az [Z]-t a megfelelő magyar mássalhangzójellel (<s>) jelöli, német szavakban, s részben magyar nevekben a vélt német mássalhangzójellel (szókezdő pozícióban helyesen <sch>-val, illetve <s>-el). Néhány további írásmód is arra mutat, hogy C írnoknak nem volt gyakorlata német szövegek írásában (pl. 9 Gaspar (2 Kaspar), ahol a céhkönyvben egyébként kizárólag Caspar áll). A 'Philip' szót rendszerint Filip (4) formában írja - magyar szokás szerint <f>-el -, egyszer azonban a túlhelyesbített Pfilip formában (21 r ). Tudja ugyanis, hogy ott, ahol a német szövegekben <pl>-nek kell állnia, mely a megfelelő affrikátát jelöli, magyar anyanyelvűek egy frikatívát (azonban nem affrikátát) hallanak (vö. Abaffy 2005: 3 16). C írnok figyel a helyes német írásmódra - következetesenpfincztagot ír például (9) -, a Pfilip szóban azonban rossz helyen 'javít'. Az enpfangen szót rendszerint <pf>-el írja, egy esetben azonban <f> nélkül: enpangen (26 r ) 13 - ez szintén az idegen nyelv tudatos írásbeli használatát mutatja különböző anya- és célnyelvi fonémarendszerek esetében (ilyen hibát a céhkönyv egyetlen német írnoka sem követ el). 14 Az a megfigyelés, hogy C írnok magyar anyanyelvű volt, a céhkönyv névhasználatával kapcsolatban is lehetővé tesz néhány következtetést. Ugyanazon személy nem ritkán két vagy három névvel fordul elő. b Steffan Cherbokor/Czerboker többször Stephan Himpergerként, Thoman Hacker Thoman Meixnerként stb. Az, hogy az egyes bejegyzésekben mely név fordul elő, némely név esetében az írnok (és/vagy a tollbamondó) nyelvtudásától függ. C írnok láthatóan törekszik a megfelelő német írásmódra. A Farkachs stb. és az általános Vago Janus alakok mellett utóbbit két ízben is Hanns Vágónak nevezi (26 v ). A magyar beszélő nevek esetében azonban mindhárom olyan névnek csak a magyar lexikális változatát használja, mely a céhkönyvben német változatban is előfordul: Nemes ember (7), Koach (3) és Cherbokor (11). A német anyanyelvű D írnoknál (következetesen czerbokerX stb. ír) a céhkönyv azonnal az Edelman változatra vált. A Nemesch ember/Nemes ember változat a további szövegben mindössze kétszer fordul elő. A Czerboker (Himperger) és Koacz (Schmidt) nevek 12 A német <sch> <chs>-ként történő írása a német beszédben jártas, ám a német írásban járatlan magyar írnokok részéről elképzelhető hiba. Ezt valószínűsíti pl. a soproni Várkerület egyik üzletének (Lady Kinga) névtábláján látható Unterwüchse felirat ('Unterwäsche' helyett). 13 A <p>, <pf>, <f> írásmódok C írnokéval egyező hibamegoszlást (ahol hibának a német helyesírástól való eltérések minősülnek) és mögöttes fonémarendszert mutató használata a mai német nyelvjáráskutatásban sem ismeretlen (vö. az emsi féltáj szólással kapcsolatban KRAEMER, WALTRAUD: Umsetzungsschwierigkeiten von Dialektsprechern bei dem Gebrauch der Schriftsprache. Am Beispiel einer phonologischen Fehleranalyse in Bad Ems / Lahn (Grund- und Hauptschulklassen). In: Laut und Schrift in Dialekt und Standardsprache. ZGL, Beihefte N. F. 27 (1978), 93-219. p. itt: 148. p. skk. 14 C írnok magyar szövegek írásában szokásos betühasználata latin (eredetű) szavaiban is megmutatkozik. A [k]-t a magyarhoz és némethez hasonlóan a latin szavakban is <k>-val jelöli (Okuly, Judika, Jakab, Invoka), míg a céhkönyv többi írnoka a latin szövegekből ismert <c>-t használja: 5 Oculi, 2 Okuli, 3 ludika, ill. Invoka, 6 Jakab, 1 Jacab. C írnokról tudjuk továbbá, hogy a céhtagok közötti elszámolások az ő szobájában is történhettek (fol. 28r). 15 KUBINYI ANDRÁS: A középkori budai mészároscéh. Lásd jelen tanulmánykötetben, 30-31. p.
