A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Végh András: A budai német mészárosok céhkönyvének helyrajzi vonatkozásai
Úgy gondolom ezt a véleményt erősítik meg a Vid mészáros (vagyis her Veit) háza kapcsán bemutatott adatok is. Ezt a házat 1510 körül a Hosszú utcában, a Szent Péter plébániánál, 1513-ban pedig a Mészáros utcában nevezték meg forrásaink. Ez alapján arra következtetünk, hogy a Mészáros utca hosszan elnyúlt a Duna parton, és részben a Szentpétermártír városrészre is átterjedt. A Hosszú utca elnevezés, amelyet kihárólag az 1510 körül készült dézsmajegyzék örökített ránk, jelentése alapján ugyanis leginkább a mai Fő utcával azonosítható. Az eddig elmondottakhoz még két kiegészítést szeretnék fűzni. Az egyik az, hogy bár a fent ismertetett adatokból jól láthatóan a Mészáros utca házainak többségében a német mészárosok céhének mesterei laktak, jelenlétük azonban nem volt kizárólagos. Rajtuk kívül ismerünk néhány más foglalkozású iparost (Csőgyártó János, Szíjgyártó Ferenc, Kőműves Pál és Antal az utca végén), két tehetős budai polgárt (Hans Arnold esküdt és Paul Langenberger nyírő), továbbá előkelő nemesi háztulajdonosokat (Endrédi Imre, básti Cikó Gáspár) és a tihanyi apátságot. A fenti nevek közül Csőgyártó Jánost kell kiemelnünk, mivel pusztán neve alapján esetleg további szálakra is bukkanhatunk. 70 A számadáskönyvből ismert ugyanis 1508 és 1529 közötti időből Mathes Rohrer mészáros neve, amely lefordítva magyarra a csőgyártóval megegyezik. 1520-ban Mathes Rohrer vett egy házat a céhtől 140 fl-ért, amely korábban Hans Siebenbürger/Edelman mesteré volt. A vételárat minden év Farsang napján 15 fl-os részletekben kellett kifizetnie. 71 Az ő bérfizetésének feljegyzését is megtalálhatjuk a számadáskönyvben évről-évre egészen 1525-ig, majd 1528-ban újból, de ekkor már csak 10 fl-ot fizetett. 1529-ben nem jegyezték fel, hogy fizetett volna, pedig még 40 fl-tal tartozott a vételárból. 72 Másik kiegészítésünk két ránk maradt adat a mészároscéhkönyv használatát megelőző időből. A 15. század elejéről ismerjük első említését a Mészáros utcának. 141 l-ben Niclas Graczar eladta a város tanácsa előtt Mészáros utcai házát az újbányái származású Niclas-nak (von Kunigsperg-de monte regis = Újbánya) 32 fl-ért. 7j A ház szomszédai Nicolaus Schon és Nicolaus Polzel voltak. Kizárólag német nevű tulajdonosokat olvashatunk az oklevélben már ekkor i:,, nem véletlen, hogy az oklevél hátára is németül jegyezték fel: „yber ein haws in der flascher gassn". A 15. század közepéről ismerünk egy további adatot. 1458-ban egy birtokcsere kapcsán Endrédi József fia Imre átadta Mészáros utcai házát a tihanyi bencés apátságnak. A szomszédban ekkor Hans Hertauf és Christian mészárosok laktak. 74 Hans Hertauf (Hortauf, másként Hertauf fia Hans) 1441-1464 között öt izben mutatható ki a 70 Joannes Chywgyartho in piatea Messarus. SZAKÁLY-SZÜCS: i. m. [mint 25. j.] 1/37,1/169. 71 1520. Céhkönyv fol. 109v. 72 1520. II. 21. Céhkönyv íbl. 109v; 1521. II. 12. Uo. íbl. 114v: 1522. III. 14. Uo. fol. 118r; 1523. II. 17.UO. íbl. 121 v; 1524. II. 9.Uo. fol. 125r; 1525. II. 28.Uo. íbl. 130v; 1528.Uo. íbl. 138v. 73 1411. IX. 30.: „in vico carnificunr DL 9821. 74 1458. V. 28.: „in piatea carnificum". Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára, Tihanyi apátság: Birtokiratok 18-2. (DF 208415.)
