A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Végh András: A budai német mészárosok céhkönyvének helyrajzi vonatkozásai
ránk maradt oklevelekből a tanácsban, mint esküdt. Feltehetően rokonjának kell tekintenünk a dézsmajegyzékekben szereplő Hertaff Miklós nevű mészáros mestert, aki ugyancsak a Mészáros utcában lakott, és akiről fent már részletesen megemlékeztünk. Földrajzi nevek magyarázata Az alábbiakban a számadáskönyvben előforduló további földrajzi elnevezéseknek rövid magyarázatát adom. Előre jelzem, hogy nem mindegyik megfejtése sikerült. Szó/őbirtokokkal kapcsolatban négy helynév merült fel: „weyngarten unter dem Kallenperig" (fol.2r) 1508 - A budai írott forrásanyagban egyedülálló elnevezés. Bevillaqua-Borsodi Béla a Gellérthegyre próbálta magyarázni részben annak kopasz volta miatt (Ld. a szószerinti értelmet), részben a Kelenhegy névből vezette le (amely egyébként ebben a formában nem adatolható). Véleményem szerint a kopasz értelem illik a Gellérthegyhez, de van más kopasz jellegű hegy is a környéken, amelynek nem ismerjük középkori nevét (pl. a Sas-hegy és az összes hasonlójellegű dolomit bérc Budaörs felé a Kakukk-hegy oldalában. Ezért egyértelműen a helynevet megfejteni egyelőre nem lehet. Ismert a bécsi Kahlenberg is, ahol valóban vannak szőlők, de tekintve, hogy a szövegben nem utalnak Bécsre, a másik három szőlőre vonatkozó helynév pedig bizonyíthatóan budai, ezért a bécsi azonosítást elvetném. „ ein hallben Weingarten gelegen am Ofen perig " (fol. 31 v) 1506 - A helynév, vagyis latinosan nions Pestiensis egyaránt jelölheti a Buda városát magán hordó mai Várhegyet és a Gellérthegyet is. A kérdést eldönteni nem lehet. (Pl. az alábbi szőlők elhelyezése is hasonlóan bizonytalan: „vineam suam Eydel vocatam sitam sub monte Owmperg vocato ", 16 ,, in monte Pestiensi". 17 ) „auf dem weyngarten czwpawen im Epergess" (fol. 38r) 1508 - Az 1460-as évek óta Buda városához tartozó Sasad egyik szőlődülőjének neve Eperjes volt. 78 Feltehetően erről van itt szó és a „g" elírás következménye. „ den Weingarten czw pfandt geben Lerichpüchel " (fol. 136r) 1526 - Ismeretlen fekvésű szőlődülő a budai határban. 15. századi okleveles forrás is megemlíti Lernenpühel 79 formában. Nevének értelme pacsirta domb, sajnos semmilyen formában nem élt tovább, ezért azonosíthatatlan. 75 1441. VIII. 16. Prímási Levéltár, Esztergom (DF 249009); 1457. III. 28. DL 15153; 1462. XI. 30. DL 15785; 1462. XI. 30. DL 15787; 1465. IV. 13. DL 16189. 76 1312. IX. 4. DL 29662. 77 1388. VI. 28. DL 77982. 78 ..Eperies", 1531. Esztergomi Fökáptalan Levéltára, Capsae Ecclesiasticorum 85-1-11) 79 1422: „in territorio Lernenpiihe['\ DL 11239.
