A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Végh András: A budai német mészárosok céhkönyvének helyrajzi vonatkozásai
1503-ban egyébként Stefan Himberger/Cserbokor 10 fl-ot fizetett egy ház után a számadáskönyv feljegyzése szerint. 68 Mivel ez az oklevél a számadáskönyvvel egy időben készült, ezáltal újabb három mészáros mestert illeszthetünk a dézsmajegyzékekből megismert mesterekhez. Ez összesen huszonkét mestert jelent, vagyis a számadáskönyvben a 16. század első évtizedében előforduló mestereknek mintegy a feléről tudhatjuk, hol volt a lakóhelye. A Mészáros utca a huszonkettőből tizennyolc esetben fordul elő, és úgy tűnik, ezt az arányt az sem igen változtatná meg, ha az ismeretlen lakóhelyű másik félről is megtudhatnánk, merre lakott. A mesterek ilyen sűrű koncentrációja nem lehetett véletlen. Egy további helyrajzi utalás rámutat ennek okára, és egyben nagy vonalakban segíti a Mészáros utca helyének kijelölését a városban. 1509. november 29-én állította ki Buda város tanácsa azt a fentebb már idézett ítéletlevelét, amellyel rendezni kívánta a mészárosok és a halárusok között támadt vitát arról, hogy hol kötelesek a mészárosok haltartóikat a Dunában elhelyezni. A tanács megengedte a mészárosoknak, hogy a haltárolóikat vágóhídjuk mellett, vagyis a házaik előtt tárolhassák a Duna-parton. 69 Ez a számunkra lényeges helyrajzi adat tehát azt mutatja, hogy a mészárosok házai a vágóhíd mellett sorakoztak, vagyis bizonyára itt, a vágóhíd környékén kell keresnünk a céh mesterei által lakott utcát. Hogy pontosabban merre, arra csak néhány utalás alapján következtethetünk. Egyrészt a dézsmajegyzékekben a Mészáros utca megjelölés mellett sosem szerepel a Szt. Péternél kifejezés, amely sok más váralji utca esetében megtalálható, másrészt a német céh tagjai feltehetően inkább a német plébánia kötelékébe tartoztak. Ezért utcájukat a Boldogasszony plébánia területén, vagyis a Váralja déli részén kereshetnénk. További adalékot jelent Sánta Farkas (azaz Wolfgang Schreiber) mészáros, akit a Csűr, vagyis a királyi magtárak környékén írtak össze a dézsmajegyzékekben, amelyek a mai Clark Ádám tér környékén a királyi vár közvetlen közelében álltak. Érdekes Császár Márton (Mert Kaiser) mészáros házának jelzése a Szt. János fürdő mellett, amely talán valahol a ferences kolostor alatti Duna-parti szakaszon helyezhető el. Mivel, mint korábban bemutattuk, a mészárosok mészárszékei a napi piac területén, a mai Tárnok utcában álltak, ez is amellett szól, hogy a Vágóhidat a piachoz minél közelebb, a Váralja déli részén keressük, hiszen a Vágóhídról naponta kellett a piacra a friss húst felszállítani. Az elmondottak arra indítanak tehát, hogy a Mészáros utcát a Váralján, az ágostonos kolostor és a királyi magtárak környékén helyezzük el a Duna partjával párhuzamosan. Ebben az esetben a mai Fő utca Szilágyi Dezső tér és Clark Ádám tér közötti szakaszát, illetve az ezzel párhuzamos Bem rakpartot kellene kijelölnünk a középkori Mészáros utca helyszíneként. 68 1503. Céhkönyv íbl. 26v. 69 1 509. XI. 29. /1514. IX. 17.: .....penes predictum pontem proprium ipsorum vulgo wagohyd vocatum..., ... fixoria ipsorum propria in littore Danubii infigere et pisces suos ibidem ante domos suas tenere non deberent..." BFL XV. 5. No. 10. (DF 286057.) Kiadását lásd: Források II. 15. sz.
