A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Végh András: A budai német mészárosok céhkönyvének helyrajzi vonatkozásai

jük önálló működését. 1528-ban özvegye fizetett mészárszéke után. 1512-ben felje­gyezték a számadáskönyvben, hogy Wolfgang Romauer egy ház után 50 fl-tal adósa a céhnek, amelyet évente 10 fl kifizetésével kell törleszteni/ 7 1513. Szt. Tamás napján megfizetett háza után 20 fl-ot a mestereknek, 1515-ben pedig 10 fl-ot. 38 1517-ben fel­jegyezték, hogy a házat korábban 50 fl-ért adták el a mesterek neki és ezért még adós 10 fl-tal. (A bejegyzés érthetetlen, hiszen még 20 fl-tal volt adós a korábbi bejegyzések szerint.) J Ebben az esetben hitelügyletről lehetett szó, amelynek formája a ház leköté­se és éves járadék fizetése volt. A számadáskönyvben a „purckrecht" szót használták ennek a hitelformának a jelölésére. Hans Kren mészáros ugyancsak magyaros névvel szerepel mindkét tizedlistán: Torma János. 40 Ö 1500 és 1526 között fizetett a céhnek mészárszéke után. 1528-ban özvegye folytatta széke működését. Szerepel neve azon mesterek között, akik 1519. június 2-án a budai káptalannal átíratták a korábbi királyok adta okleveleiket. 41 Farkas Péter mészáros a számadáskönyvben is magyar nevén szerepel, egyébként pedig mindkét dézsmajegyzék ugyanebben a formában említi meg nevét 42 A szám­adáskönyv segítségével önálló működésének idejét 1500 és 1517 közötti évekre tehet­jük. Mészárszékét özvegye még 1521-ig fenntartotta. A tizedlistákon feljegyzett Hertaff Miklós mészáros azonosítása a számadás­könyvben előforduló nevekkel kérdéses. 43 Itt ugyanis egy kissé hasonló csengésű Niclas Siebenbürger/Hagraff mészárossal találkozhatunk. O 1511 és 1528 között tar­totta fenn mészárszékét (1529-ben pedig már özvegye működtette azt), vagyis a dézs­majegyzékek keletkezése után fordul csak először elő neve a céhkönyvben. A név összecsengés egyébként is meglehetősen távoli. Ráadásul a 15. század második felé­ből ismert egyéb adatokból Hans Hertauff mészáros, városi esküdt, aki Hertaff Mik­lóssal neve alapján minden bizonnyal valamilyen rokonságban állt. Miért pont a céhkönyvben jegyezték volna fel hát rontott formában a nevét? A mészárszékek listáin Hagraffon kívül még további négy Miklós ismert. Ezek közül kettőnek már csak özve­gye fordul elő (Ruprechtin, Klugin), egy további pedig csak 1502-ig működött (Summer). A negyedik személy Niclas Reichel, aki a számadáskönyv vezetésének kezdetétől fogva egészen annak befejezéséig, vagyis 1500-1529 között folyamatosan fenntartotta mészárszékét, több ízben céhmester is volt. Ha Hertaff azonosítását elvet­jük Hagraffal, akkor Reichel neve merül fel lehetőségként. Az ugyanis bizonyos, hogy a bordézsma jegyzékben egy német mészáros szerepel Hertaff néven, egyrészt német 37 1512. Céhkönvvfol. 64v. 38 1513. XII. 18. Céhkönyv fol. 74r, 1515. III. 11. Céhkönyv fol. 84v. 39 1517. II. 24. Céhkönyv fol. 94v. 40 Johannes Torma mezarus. SZAKÁLY-SZŰCS: i. m. [mint 25. j.] 1/349,1/611, II/314, Johannes Thorma in piatea Mezarus"' Uo. 11/605) 41 1519. VI. 2. BFL XV. 5. No. 11, (DF 286058.) Kiadását lásd: Források II. 18. sz. 42 Petrus Farkas mezarus. SZAKÁLY-SZŰCS: i. m. [mint 25. j.] 1/602, Petrus Farkas mezarus in piatea ipsorum. Uo. 11/608. 43 Nicolaus Hertauff mezarus. Uo. 1/586, Nicolaus Hertaff mezarws. SZAKÁLY-SZŰCS 2005. 11/285. Nicolaus Hertaff in piatea Mezaros. Uo. 11/582

Next

/
Thumbnails
Contents