A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

A mészárszékek helyzetében városonként voltak különbségek. Sopronban a mészárosok a tanácstól bérelték őket, tehát városi tulajdonban voltak.

186 Budán erre nincs adatunk, itt úgy látszik, hogy a céh birtokolta, viszont elismerte a mesterek örökösödésijogát. Az előbbi megjegyzés azonban csak feltevés. Nem zárható ki teljesen az sem, hogy Tringlinek igaza van, hogy a mészárosok működésükhöz illetéket fizettek, ennek fejében a céh elvégezte felügyeletüket, ők pedig engedélyt kaptak az árusításra. A külföldi analógiák ezzel szemben arra utalnak, hogy az eredetileg magánkézben levő mészárszékeket a város szerezte meg fokozatosan, a szék után fizetendő díj ebben az esetben a tanácsot illette.

187 Jelenleg nehezen dönthető el a kérdés. Az 148l-es céhlevél ezért bizonyos mértékben ellentmondásos rendelkezést tartalmaz. A 8. cikkely a döntő. Ahogy már utaltam rá, az özvegynek, ha saját vagyonából van módja széket tartani, a céh köteles neki egy mészárszéket és egy legényt adni. Az örökösök eladhatták a mészárszéket, de csak egy másik mesternek, vagy a céhnek. Talán úgy értelmezhetjük a céhlevél előírását, hogy a mestereknek korlátozott tulajdonjoga volt a mészárszékükre, azt csak egy másik céhtagnak, vagy magának a céhnek idegeníthették el. Más városokban és mezővárosokban gyakori volt, hogy egyes mészárszékeket adták - vették, így egyházi testületek, nemes urak, és polgárok egyaránt rendelkezhettek ilyenekkel. A tényleges munkát természetesen egy mészáros mester végezte. A fenti pesti adat is erre utal. Néhány példa: 1455-ben V. László Pozsonyban adományoz Szentgyörgyi László grófnak mészárszéket.

188 Ugyancsak Pozsonyban 1482-ben a mészároscéh bért fizet a thali pálos kolostornak három mészárszék után.

1 9 Szatmár mezővárosban 1453-ban a volt bíró özvegye adja el többek közt mészárszékét a sókamarásnak.

190 A lechnitzi kartauzi kolostor ugyanebben az évben Szikszón kap mészárszéket.

191 A példákat tetszés szerint szaporíthatnánk. Mindez arra mutat, hogy a budai német mészárosok jobban tudták biztosítani jogaikat, mint mások. A budai céh tagjairól már több mint 30 éve is készítettem statisztikát. Az alábbi ettől kissé eltér, azóta több személyt azonosítottam, más tévedést is korrigáltam.

192 1500-1529 közt összesen 86 személy (esetenként a mesterhez számítva özvegyét, amennyiben átvette a székét,) lett mészárszéket kezelőként összeírva. A nők száma 38 volt. Mivel 1500-al kezdődik a könyv, az első évet bizonyos mértékben külön kell kezelni. Akkor a két céhszékkel együtt 40 német mészárszék működött a városban, köztük ötöt özvegyek kezeltek. Nem tudjuk, hogy férjük mikor halt meg, ők pedig mióta űzték az ipart. A 35 férfit azonban figyelembe kell vennünk, hiszen volt köztük olyan, mint Reichel Miklós, aki a céhnek megszűnéséig tagja maradt. így 81 férfi céhtaggal számolhatunk. Az általuk vezetett mészárszékekből 1501-től kezdve 33, tehát 186 MOLLAY: Családtörténet i. m. [mint 142.] j. 294. p. 187 Lásd fenn, 72-75. j. 188 DL 14917. 189 DL 25842. 190 DL 24958. 191 DL 14645. 192 KUBINYI: Budapest története i. m. [mint 69. j.] 118-120. p.