A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh
ton, Kren János, Ladendorfer (Kramer) György, Nüssel János, Plessel István, Reichel Miklós, Schaur Tamás, Schus János, Schus Márton, Siebenbürger (Nemesember) János, Stangel Gáspár, Tibolt Tamás és Weidner János. A vezetők közé való bejutás idejét nem tudjuk pontosan meghatározni, hiszen 1500-ból van az első listánk, ahol a céhszéket megkapókkal együtt 35 férfi mestert írtak össze, akiknek belépési ideje ismeretlen. A később belépők közt egyesek hamar előrejutottak, másoknak azonban sokat kellett várni, ha egyáltalán bekerültek az első tíz közé. Az 1500 óta kimutatható Woczner Zsigmond 14, az 1501-ben belépő Haiden Mátyás és Titsch István 18 évig vártak. Az első török támadás után 1528-ban visszatérve több régi mestert léptettek elő. Az 1508 óta tag Koler Ruprecht 20, az 1506 óta kimutatható Günsser Péter és Nusspaum Wolfgang 22, míg Schmid (Kovács, Reuss) Wolfgang, aki 1504 óta volt tagja céhnek 24 év múlva lett a vezetőség tagja. Más városokban hasonló volt a helyzet. Frankfurtban pl. eredetileg nyolc mester döntötte el egy hétre, hogy egy mester mennyi állatot vágjon le, és mennyi húst mérhet ki. Ezen az 1377-es szabályzat módosított. A nyolc helyébe a városi tanácsba választott két mészárosból, a céh előző évi, valamint az épp hivatalban levő elöljáróiból, továbbá a négy legidősebb mesterből álló, tehát tíz fős testület került. A Debrecen számára másolatban kiadott 1512-es budai mészároscéh privilégium szerint a céhmesterek, valamint nyolc tekintélyesebb mester (octo potioribus magistris), összesen tehát 10 fő irányítja a céhet, akik több marhát vághatnak le, mint más mesterek. 167 Még valami mutatja egy szűkebb klikk hatalmát. A céh nem egy céhházban, hanem valamelyik mesternél ülésezett. A legtöbbször Kren Jánosnál és Reichel Miklósnál ültek össze. Reichel volt különben az egyetlen, aki 1500 és 1529 közt folyamatosan a vezetőség tagja volt. Ezen kívül Eischiel György, Schaur Tamás, Schreiber Wolfgang és Schus János házában is találkozott a vezetőség. Valamennyien a szűkebb vezetőség tagjaihoz tartoztak. Két 1503-as adatból többre is lehet következtetni. Farsangkor (február 28.) 8 forintot, fekete vasárnapkor 10 forintot adtak a mesterek Reichel Miklósnak egy „vnteren"-re. Az Untarn egy uzsonnának megfelelő étkezés volt. Sokan lehettek, és szinte főétkezésnek felelt meg, mert az összeg magas. Bár - lehet, hogy saját hibámból - én nem találtam több ilyen adatot, ebből arra lehet következtetni, hogy az ülések alkalmából együtt étkeztek, ezt pedig a céh fizette. Farsangkor és fekete vasárnap alkalmából különben rendszeresen összejöttek. 168 Egyetlen kivétel van: 1523. december 3-án Schuster Lénáit (Lienharth) mesternél ültek össze, és elszámoltak vele, eszerint 160 forint házbérrel tartozott és ebből kifizetett 25 forintot, valamint a szövegben felsorolt ezüst tárgyakat adott. 69 167 LERNER: i. m. [mint 32. j.] 81. p. Nürnbergben nem működtek céhek, itt ezeket a feladatokat a tanács megbízottai látták el. SACHS: i. m. [mint 59. j. ] A céhlevél 1512 évi módosított átiratát lásd alább, 210. j. 168 Céhkönyv fol. 22v. és 23r. Az ,,Untanr'-ra lásd KUBINYI: A középkori anyagi i. m. [mint 86. j.] 65. p. 54. j. 169 Céhkönyv fol. 124r.
