Bariska István - Dominkovits Péter - Tilcsik György: A Burgenlandban található magyar provinenciájú fondok és állagok 1921-ig. A szlovéniai Maribor levéltárában található magyar provenienciájú fondok és állagok 1921-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 4. Budapest, 2012
Bevezetés
2. ) Általános Kormányzati Levéltár (Allgemeines Verwaltungsarchiv), melynek 2006-tól része a korábban önálló Pénzügyi és Udvari Kamarai Levéltár (Finanz- und Hofkammerarchiv) 3. ) Hadilevéltár (Kriegsarchiv) és 4. ) Köztársaság Levéltára (Archiv der Republik). A 1999. évi 16. számú, és 2000. január 1-jétől érvényben lévő, „A szövetségi levéltári anyag megmaradásáról, megőrzéséről és használatáról” szóló levéltári törvény („Bundesgesetz über die Sicherung, Aufbewachrung und Nutzung von Archivgut des Bundes”) szabályozza a szövetségi levéltárak feladatait és hálózatát, az iratanyag védelmi idejét, valamint az Osztrák Állami Levéltár szervezeti helyzetét. Ugyanakkor az egyes osztrák tartományi levéltárak működését, feladatait, valamint a tartományi szinten keletkező köziratok megőrzését illetően nincs egységes szabályozás, hanem az adott tartomány döntésétől függ, hogyan alakul a tartományi levéltár jogi helyzete. Karintia volt az első szövetségi tartomány, amely 1997-ben - vagyis a szövetségi levéltári törvényt megszületése előtt - saját levéltári törvényt fogadott el. Ezt követően Bécsben 2000, Felső-Ausztriában 2003, Salzburgban pedig 2008 óta van érvényben tartományi levéltári törvény. A tartományi levéltári törvények tartalma és rendelkezései igazodnak a szövetségi levéltári törvényhez, illetőleg azok egyes előírásaihoz. A többi tartományban nincs tartományi levéltári törvény, de közülük többen - így például a stájerországiban és a burgenlandiban - külön használati rendszabályok intézkednek az iratokban folytatható kutatásokról. Az osztrák tartományi levéltárak feladata az adott tartomány tartománygyülése (Landtag), a tartományi kormányhivatal (Amt der Landesregierung), valamint a járási közigazgatási hivatalok (Bezirkshaupmannschaft) által keletkeztetett iratok megőrzése. A tartományi levéltárak némelyike részben a 19. században működött történelmi egyesületek anyagából jött létre, ezért ma több osztrák tartományi levéltárban olyan iratanyag is található, amelyek a történelmi egyesületek gyűjteményeiből származnak. A tartományi levéltárak - Felső-Ausztria és Karintia kivételével, ahol önálló intézmények - szervezetileg a mindenkori tartományi kormányhoz tartoznak, és annak vagy külön részlegeként (osztályaként) vagy alrészlegeként (alosztályaként) működnek. Az ausztriai települések - városok (Stadtgemeinde), nagyközségek (Marktgemeinde) és községek (Gemeinde) - szövetségi törvényben szabályozott és garantált, igen széles önkormányzati jogkörrel rendelkeznek, amelynek egyik fontos - és magyarországitól alapvetően eltérő - eleme, hogy a településeknek nincs iratátadási kötelezettsége, azaz megtarthatják saját irataikat, ám ugyancsak nincs a települési levéltárak fenntartásáról szóló egységes jogszabály sem. E lehetőség ellenére Ausztriában a települések csekély hányada tart fenn saját levéltárat, és gyakoribb az az eset, hogy a települések levéltári anyaga a tartományi levéltár anyagának részét képezi, vagy azokat ott letétként őrzik, bár e tekintetben a magyar szempontból legfontosabb tartományban, Burgenlandban éppen fordított a helyzet. 2. A Burgenlandi Tartományi Levéltár - Burgenländisches Landesarchiv Az I. világháborút lezáró békerendszer elemeként 1919. szeptember 10-én aláírt Saint Germain-i béke- szerződés rendelkezett az egykori Moson, Sopron és Vas vármegyék nyugati részeinek Ausztriához való csatolásáról. Az e területekből létrejött új tartomány Burgenland néven 1921. január 25-től formálisan Ausztriához tartozott, ám a békeszerződés megváltoztatásáért harcok kezdődtek. Ezek bizonyos eredményt hoztak, mivel az 1921. október 13-án aláírt velencei egyezmény értelmében az eredetileg tervezettnél kisebb terület került Ausztriához, továbbá Sopron és környékének lakossága az 1921. december 14. és 16. között megtartott népszavazással dönthetett hovatartozásáról. A magyar-osztrák határt 1922-ben ugyan véglegesítették, ám az egykori szombathelyi járás területén kitört tiltakozás és zendülés elérte, hogy 1923. január 10. és március 9. között 15 ottani faluban a népszavazás döntsön azok sorsáról. Ennek valamint, további két-két települést érintő csere nyomán 10 falu Magyarországoz került, míg a többi öt Ausztriáé 15
