Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
VAJDASÁGI LEVÉLTÁR, ÚJVIDÉK - ARHIV VOJVODINE NOVI SAD
Vajdasági Levéltár, Újvidék Arhiv Vojvodine, Novi Sad Cím: 21000 Novi Sad, Dunavska 35. Telefon: (381)21/48 918 00 Fax: (381) 21/522 332 E-mail: info @ arhiv voj vodine.org. yu Honlap: http://www.arhivvojvodine.org.yu/ Ügyfelek és kutatók fogadása hétfőtől péntekig 8.00-14.00 óra között. A Vajdasági Levéltár elődje, az Újvidéki Állami Levéltár 1926-ban alakult meg a belgrádi Állami Levéltár igazgatójának kezdeményezésére. Feladata a Szerb-Horvát-Szlovén Khályság Belügyminisztériumának rendelete szerint a Bácska, Bánát, Szerémség és Baranya területén keletkezett levéltári anyag begyűjtése és rendezése volt. Első igazgatójának dr. Dimitrije Kirilovicot nevezték ki. A levéltár a Tanítóképző és Kereskedelmi Akadémia épületében kapott két szobát, ahonnan 1934-ben a Péterváradi Városi Tanács (magisztrátus) épületébe költöztették át. A levéltár addig begyűjtötte Bács-Bodrog, Torontál és Temes vármegyék anyagát, valamint elhelyezte a Budapestről átvett 28 iratok első részét. A bécsi levéltárakból az Országos Levéltárnak és a Hadtörténelmi Levéltárnak kiszolgáltatott iratokból a Vajdaságra vonatkozó hatok átadására az 1924. évi levéltári restitúciós tárgyalások eredményeként a szerb-magyar egyezmény értelmében került sor. Ez az hatátadás 1956ban és 1960-ban tovább folytatódott a Jugoszlávia és Magyarország között 1947-ben megkötött békeszerződés értelmében. így kerültek a levéltár őrizetébe az Illír Deputáció, az Illír Udvari Kancellária, a Kabinetiroda külön hatgyüjteménye, a Tiszán-inneni és a nagykikindai kiváltságos koronakerületek szabályozásával kapcsolatos kamarai bizottmányok, Thodorovich tábornok hadtestének iratai, valamint a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság levéltára. 29 A II. világháború elején a levéltárat egy szemközti épületbe költöztették, majd a Bánátra vonatkozó régi, főként XVIII. századi anyag nagy részét Bécsbe, illetve Csehszlovákiába vitték. 30 A levéltár őrizetében lévő levéltári anyag a világháború alatt és a háborút követő évtizedben megjárta a péterváradi vár kazamatáit, a báni palota pincéit, majd Karlócára került, a Patriarchátus és az egykori Városi Tanács épületébe, ahol 1988-ig megfelelő körülmények között működhetett. Az intézmény az említett időszakban több változtatáson esett át. Nevezték Vajdaság Autonóm Tartomány Állami Levéltárának (1951-től), Vajdaság Autonóm Tartomány Történelmi Levéltárának (1957-től), majd pedig 1973-ban kapta a Vajdasági Levéltár nevet, ahogyan napjainkban is nevezik. A levéltárnak 1957-ben már 20, 1964-ben pedig 34 állandó és 15 tiszteletdíjas alkalmazottja volt. Három évvel később újabb nyolc dolgozóval gyarapodott, amikor az intézménybe olvadt az 1962-ben megalakult Mezőgazdasági Levéltár (ennek jogelődje a Szövetkezeti Levéltár volt). A múlt század hatvanas éveinek végén a levéltár 1552 m 2 raktárhelyiséggel rendelkezett, amelyben 5147 ifm. iratanyagot őriztek. STANOJEVIC, PAVLE (FŐ- ÉS FELELŐS SZERK.), Vodic kroz arhivske fondove Arhiva Vojvodine. Novi Sad, 1999. VI-VIL, 5-7, 14-18, 21, 25-31,34-37, 39-41. oldal. Ezekről az iratokról még az átadás előtt jelentek meg alapleltárak. WELLMANN IMRE, A Magyar Kancellária Levéltára. Országos Levéltár. Levéltári alapleitárak. 82-96. oldal. Budapest, 1951.; PAULINYI OSZKÁR, Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Országos Levéltár 11. Levéltári alapleltárak I. 45-47. Budapest, 1956. Valamint erre utal:BÖHM JAKAB, Az 1848—49. évi forradalom és szabadságharc, az...iratainak ismertető- és raktárjegyzéke. Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, 1998. 10., 12., 14. oldal. STANOJEVIC, PAVLE (FŐ- ÉS FELELŐS SZERK.), Vodic kroz arhivske fondove Arhiva Vojvodine. Novi Sad, 1999. VI-VII. oldal.
