Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
BEVEZETŐ
Ferenc József 1849. november 3-án kiadott rendelete az igazságszolgáltatás középső szintjén a megyei törvényszékek felállítását rendelte el. Ez a szervezet az abszolutizmus évei alatt biztosította megyei szinten az igazságszolgáltatás különválását a közigazgatási feladatoktól, egyszersmind felügyeletet gyakorolt a szolgabírói hivatalok felett. A szabad királyi városok egykori kiváltságai megszűntek az új rendszerben, és a városok között új rangsort (kisváros, középváros, nagyváros) hoztak létre. Az 1860. október 20-án kiadott októberi diploma lehetőséget adott a megyei önkormányzat újjászervezésére. Ennek értelmében 1860. december 27-én megszűnt a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, és annak területét visszacsatolták az anyaországhoz. A megyékben 1861. március elején megválasztották a tisztviselőket, felszámolták a volt megyefőnöki és a Bach korszakban kialakított szolgabírói hivatalokat. Visszaállították a megyék területi egységét és a korábbi járási beosztást. A közigazgatást és az igazságszolgáltatást ismét egybeolvasztották. A helyi közigazgatást az 1870. évi XLII. tc. szabályozta, mely szerint a szabad khályi városok is törvényhatósági joggal felruházott városok lettek. Az 1876. évi XXXIII. tc.-kel megszűntek a székely székek, vidékek és kerületek, illetve megyékké szerveződtek. Az 1886. évi XXI. tc. a városok számát 73-ról 26-ra csökkentette. Az első világháborút követően a vármegyék az új államszervezetben, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban újjáalakultak. Bács-Bodrog vármegye területi illetékessége 1918-1919-ben kiterjedt a Bácska és a bajai háromszög területére. Baranya vármegye Szerb-Horvát-Szlovén Khályság területén lévő része a Belgrádi Belügyminisztérium 12500/1923. VIII. 8. számú határozatával megszűnt, a területén lévő két járást (Batina, Dárda) pedig Bács-Bodrog megyéhez csatolták. A zombori székhelyű Bács-Bodrog, valamint az ekkor már nagybecskereki székhelyű Torontál-Temes megye az új államhatalom, a Belgrádi Kerület, illetve a Bácskai Kerület (Beogradska i Backa oblast) megalakulásáig működtek, azaz 1927. április 30-ig. 13 A Vajdaság területi-közigazgatási beosztása 1944 után Annak ellenére, hogy a tartomány területi felosztásának és közigazgatási változásainak nincs köze a fondés állagjegyzékben közölt anyaghoz, mégis érdemes röviden ismertetni, mert az elmúlt hat évtizedben alakult ki a vajdasági közlevéltárak rendszere. A vajdasági levéltárügyről pedig részletesebb tájékoztatót adunk. A II. világháború után megalakult első közigazgatási szervek a népfelszabadító bizottságok voltak. Ezek létrehozásáról már a Foca-i Előírások néven ismerté vált 1942 februárjában keletkezett dokumentumokban találunk rendelkezéseket. A népfelszabadító bizottságok megalakításának szükségességét Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa (szerb nyelvű rövidítése AVNOJ) a Biliac-i I. (1942. november 26-27.) és a Jajce-i II. ülésén (1943. november 29-30.) is megerősítette. A Vajdaságban a Vörös Hadsereg egységei és a partizán brigádok bevonulása után 1944 őszén mindenütt megalakultak a bizottságok, de Tito rendeletére Bánát, Bácska és Baranya területén 1944. szeptember 17-én katonai közigazgatást vezettek be. Ettől kezdve 1945. február 15-ig, a katonai közigazgatás megszűntéig a népfelszabadító bizottságok a térparancsnokságok (komanda mesta) utasításait hajtották végre. 13 RADOVANOVIC, SLOBODAN, 1991. 22. (Na osnovu Uredbe o likvidaciji Torontalsko-tamiske zupanije u Velikom Beckereku i Backobodroske zupanije u Somborn, Sluzbeni list Kraljevine SHS br. 91-XXI od 26. IV. 1927.)
