Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
BEVEZETŐ
Vajdaság Népfelszabadító Főbizottságának Elnöksége 1945. május l-jén jelentette meg határozatát a népfelszabadító bizottságok ideiglenes megalakításáról és azok hatásköréről. 14 E szerint hivatalosan is megalakultak a körzeti, járási, városi és helyi (települési) bizottságok. Vajdaságot hat körzetre osztották fel. A körzetek székhelye Sremska Mitrovica (Mitrovica), Petrovgrad (Nagybecskereki L.), Pancevo (Pancsovai L.), Novi Sad (Újvidék), Subotica (Szabadkai L.) és Sombor (Zombori L.). A járások pontos száma ismeretlen, mert a szerémségi körzetben nem sorolja fel őket a határozat. Tizenegy városi népfelszabadító bizottság is alakult:Zimonyban (!), Mitrovicán, Vukováron (!), Újvidéken, Szabadkán, Zomborban, Zentán, Nagykikindán, Nagybecskereken, Pancsován és Versecen, a járásokkal megegyező hatáskörrel. A Szerb Népszkupstina (Képviselőház) Elnöksége 1945. szeptember 20-án törvényt jelentetett meg Vajdaság Autonóm Tartomány (VAT) megalakításáról és berendezéséről. 15 A törvény szerint a VAT legfelső hatalmi szerve a népképviselőház. A szerémségi körzet járásait is nevesítik, ezek székhelye Zemun (Zimony), Stara Pazova (Ópázova), Sremski Karlovci (Karlóca) (!), Ruma, írig (Ürög) és Sid (Sid). A 6 körzetben 31 járás volt. Vukovárt és környékét, Baranyát a törvény nem említi a tartomány részeként. Zimonyt mint települést már a következő évben Belgrádhoz csatolták, de a járás székhelye ott maradt. A hatalom gyakorlói a körzeti, járási, városi és helyi népfelszabadító bizottságok voltak 1946. május 28ig. Ekkor jelent meg az Általános törvény a népbizottságokról} 6 A népbizottság elnevezés 1963-ig volt használatban. A népbizottságokat a képviselőtestületek váltották fel. A járások közötti területcserék nagy része már 1945-1948 között lezajlott, 1952 elején pedig szinte teljes egészében befejeződtek, kivéve a zimonyi járás és Belgrád városa közötti hátai-módosításokat. Ez az év azért jelentős a levéltárak számára, mert ekkor lettek önálló jogi személyiségű intézmények. Szerbia Népképviselőháza 1952. április 3-án hozott törvényt a Szerb Népköztársaság területi felosztásáról községekre, városokra és járásokra. 17 E törvény alapozta meg a máig is működő községi közigazgatási rendszert azzal, hogy a járásokat fokozatosan megszüntették. A törvény szerint Szerbia (benne a Vajdaság is) területe községekre (több településből álló közigazgatási egység), városokra és járásokra oszlik. A Vajdaságban három település volt városi rangban:Zrenjanin (Nagybecskereki L.), Subotica (Szabadkai L.) és Novi Sad (Újvidék). A városok a több települést felölelő községekkel azonos jogállásűak voltak. Ezzel a törvénnyel a Vajdaságot 27 járásra és 416 községre, valamint az említett három városra osztották fel. A felaprózottságból eredő hiányosságok gyorsan megmutatkoztak és már 1955-ben újabb szerbiai törvény született a köztársaság területiközigazgatási beosztásáról. Ekkor a vajdasági járások száma 13-ra, a községeké 213-ra csökkent. A következő évben már csak 11 járás és 161 község volt. A Törvény a községek és járások területéről 1 * rendelkezései alapján 1960 elejétől 1965. április l-ig fokozatosan megszűntek a járások. A járások végleges megszűntekor már csak Novi Sad (Újvidék), Zrenjanin (Nagybecskereki L.), Subotica (Szabadkai LJ, Pancevo (Pancsovai L.), Sombor (Zombori L.), Sremska Mitrovica (Mitrovica) volt járási székhely. A községek száma 1960 és 1965 között 57-ről 45-re apadt. A Szerbia Népképviselőháza által 1991. július 24-én elfogadott Törvény a területi szerveződésről és helyi önigazgatásról 19 szerint, a Vajdaságban is a községek, városok és települések képezik a közigazgatás alapjait. Ettől kezdve a Vajdaság egyetlen városa Újvidék. A készülő új törvény több vajdasági település városi rangra emelését is előirányozza. Szerbia Kormánya 1992. január 29-én kelt határozatával 20 Szerbiát 29 körzetre osztotta 14 Vajdaság Hivatalos Lapja, 1945. év 1. szám. 15 Vajdaság Hivatalos Lapja, 1945. év 13. szám. 16 Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (JSZNK) Hivatalos Lapja, 1946. év 43. szám. 17 Szerb Népköztársaság Hivatalos Lapja, 1952. év 15. szám. 18 Szerb Népköztársaság Hivatalos Lapja, 1959. év 51. szám. 19 Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1991. év 47. szám. 20 Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1992. év 3. szám.
