Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Koppenhága
csoportosítva) tartalmazzák a magántulajdonú telkek helyszinrajzait (mérték: 1:240), az építmények fajtájának, méreteinek, emeleti számának stb. megjelölésével. (Az 1858 utáni időkre vonatkozó megfelelő adatok az építésügyi levéltárban találhatók.) Az 1755-ös általános felmérés lajstromkönyvei birtokonként tartalmaznak egy 11240 léptékű térképet. 1702-től 1860-ig a felmérési akták másolatai (málebreve) a városi telekkönyvi igazgatóságtól, ahol az eredetiek találhatók. V. Közegészségügy 1817-1885 A Koppenhága központjában levő menhelyekről, szegényügyről, az Almindeligt Hospitalról (menhely), az 1864- 1865 évekből, valamint a szegények jótékonysági intézményéről az 1817-1871 évekből, valamint vegyes aktacsomók, köztük építésre vonatkozók. VI. Végrehajtó tanács (Magistrat) 1858-1938 3. A főpolgármesteri osztály (1938-ig 2. számú) intézte a város pénzügyeit. A város földtulajdonait a városi Kammer (adófelügyelő) igazgatta 1861-ig, 1861-től 1879- ig az 0konomiforvalter (jószágkormányzó), 1879-től 1918- ig a Direktoraiét for stadens faste ejendomme (a város pénzügyi igazgatósága). Naplók. 5. 2. számú osztály: A kórházak és a Thorvaldsen Múzeum anyaga. 7. 4. számú osztály: a titkárság intézte azokat az ügyeket, amelyeket 1946-ban a Direktoraiét for staden Kobenhavns bygningsvEesen (városi építésügyi igazgatóság) feladatkörébe utaltak. A városi építésügyi igazgatóságnak adták át az idevonatkozó iratokat is. (Ezeket lásd Kobenhavn magistrats 4. Afdelings Byggesagsarkiv, kivéve a lebontott épületek dokumentumai, amelyeket a Városi Levéltárban őriznek.) A Városi Levéltárban találhatók pl. a város útügyi hivatalára vonatkozó iratok. VII. Különleges intézmények iratai 1709-1885 Ebből a csoportból főleg az Almindeligt Hospital (menhely), az arbejdshuse (dologház) és a templomok iratait, valamint a Kommunehospitalet (Közkórház, befejezve 1863-ban) építésére, városházak építésére (1729-1817 és 1885-1907) és a Thorvaldsen Múzeum építésére vonatkozó iratokat, végül a vartovi menhely iratait, valamint néhány jótékony célú alapítvány iratait említjük meg. IX. Koppenhága történelmi és topográfiai gyűjteményei E fondban találhatók: a városi levéltár gyűjteménye Koppenhága tulajdonairól, valamint magángyűjtemények, elsősorban K. Braun és H. U. Ramsing gyűjteményei. X. Térképek és tervrajzok I. Térképek és atlaszok 1200-1888 A dokumentáció térképeket, rekonstrukciók rajzait és a más fondokban őrzött térképek másolatait tartalmazza. Meg kell említeni az 1728. évi térképet (a város leégett részéről), az 1730. évit (az utcák szabályozása), Sibrand felméréseit 1744-ből (városnegyedenként egy térkép), a városnegyedek Gedde által készített térképét (1757), a „Geddes eleverede kort” című térképet 1760-1761-ből (a Városi Múzeum őrzi), Rawert felméréseit a városról az 1795-ös tűzvész után (befejezetlenek), végül a nyomtatott rekonstrukciókat a telkek 1807. és i860, évi felmérési aktái alapján. A gyűjteményben található ezenkívül számos nyomtatott térkép Koppenhágáról; a legrégebbi Dahlbergé 1658-ból, de megemlítendők Berggreen szigettérképei is 1886-1888-ból. Az első világháború előtti években a városi telekkönyvi igazgatóság elkészítette Koppenhága felmérését, és ennek eredményéről több, különböző léptékű térképet nyomtattak ki. A fondokról különböző leltárak készültek. A Városi Levéltál leltárai közül a legújabb már a térképekről készült fényképeket is tárgyalja. V. Lorenzen egy olyan katalógust állított össze, amely a dániai és külföldi gyűjteményekben található Koppenhága-térképek jegyzékét egyaránt tartalmazza. V. A. A belterület vízellátása 1691-1832 A térképek gyakran csak a csatornázásra és hasonló munkákra vonatkoznak, de értékes felvilágosításokat tartalmaznak a város épületeiről is. Különösen fontosak F. Hammershaimb térképei 1691-1692-ből és egy térképcsoport kb. 1820-1832-ből. VI. A. Középületek 1720-XIX. század Egyebek között: Charlottenborg 1720 (másolat), Guldhuset (aranyház - az alkimista háza), kaszárnyák kb. 1770- től, a Királyi Színház kb. 1800, különböző középületek (XIX. század), Borsén (a Tőzsde) 1867 után, raktárak (XIX. század). VI. B. Városházak 1750-től VI. C. Gázgyárak, vízművek, erőművek 1850-től VI. D. Kórházak 1750-től VI. E. Jótékonysági alapítványok 1740-től VI. F. Iskolák 1740-től VI. G. Templomok és temetők 1700-tól Többek között Frelsers Kirke (Megváltó-templom), a Helligánds Kirke (Szentlélek-templom), a Nikolaj Kirke (Szent Miklós-templom), a Pauls Kirke (Szent Páltemplom), a Trinitatis Kirke (Szentháromság-templom), számos temető és templomtér. VI. I. Börtönök és fogházak 1860-tól VI. J. Tűzoltószolgálat 1764-től Tűzveszélynek kitett üzemek (cukorfinomítók, malátaszárítók, pékségek, kovácsműhelyek stb.) tervrajzai. Terv a Szent Miklós-templom tornyának tűzoltóállomássá való átalakításáról (kb. 1805). VI. K. Fürdők VI. L. Kastélyok 1649-1904 Amalienborg, Kobenhavns Slot (régi koppenhágai kastély) és Christiansborg, Charlottenborg, Rosenborg. VI. M. Magántulajdonban levő épületek és lakóházak 1687-től VI. N. Hidak XVIII-XIX. század Többek között Snorrebroen, Langebro, Knippelsbro, a Norreport melletti híd és Hojbro. VI. O. A kikötő 1650 óta A felsorolt fondokról leltárak készültek. 166 EURÓPAI FŐVÁROSOK
