Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Koppenhága
KOPPENHÁGA TÖRVÉNYHATÓSÁGA VÉGREHAJTÓ TANÁCSA IV. ÜGYOSZTÁLY: ÉPÍTÉSÜGYI LEVÉLTÁR (K0BENHAVNS MAGISTRATS 4. AFDELINGS BY GGES AGS ÁRKI V) DK-2500 Koppenhága Valby, Ottiliavej 1 1858- 40 000 db Ebben a Koppenhágai Városi Építésügyi Igazgatóság fennhatósága alatt álló levéltárban őrzik az építkezésekre vonatkozó iratokat 1858-tól. A lebontott épületek dokumentumait a Városi Levéltár őrzi. Az iratokat a telkek telekkönyvi száma szerint osztályozták és hozzáférhetők a nagyközönség számára. SJiELLAND. LOLLAND, FALSTER ÉS BORNHOLM SZIGETEK MEGYEI LEVÉLTÁRA (LANDSARKIVET FOR SJAELLAND M. V.) DK-2200 Koppenhága V, Jagtvej 10 Koppenhágai Tűzbiztosító Levéltára 1731-1920 A régi erődövezeten belüli koppenhágai háztulajdonok értékbecslése részletes leírással. Az értékbecsléseket tízévenként végezték, illetve minden épületjavítás után. Itt találhatók az 1795-ös tűzvész és az 1807-es ágyúzás utáni újjáépítésre vonatkozó iratok is. Térképek és tervrajzok gyűjteménye 1762-1888 Egyes templomok: Frederiks Kirken (Frigyes-templom), Marmorkirken XIX. század; Set. Petri tyske Kirke (Szent Péter-, német templom) XVIII. és XIX. század; Pelt és Thymes stiftelse (jótékonysági alapítvány) XIX. század; Brodrene Petersens Jomfrukloster (kolostor 1762-1764), valamint polgárházak (XVIII. század) a Hof- og Stadsretten bíróság épülete (XIX. század) és a Christiansborg (1885-1886) tervrajzai; V. F. A. Berggreen által készített szigettérképek; Koppenhága N. S. Sterm készítette nyomtatott térképei; Chr. Kabell tervrajzai a város vízellátásáról. Leltár. A Királyi Épületfelügyelőség Levéltára (Kongelige Bygningsinspektoratsar kiver) 1856-XX. század Ennek a fondnak legnagyobb része a XX. századból származik, de találhatók benne 1912 előtti iratok, főleg Christiansborgra vonatkozóan. Leltár mutatóval. A KIRÁLYSÁG LEVÉLTÁRA (RIGS ÁRKI VET) DK-1218 Koppenhága K, Rigsdagsgárden 9 Iratok 1660 előtt 1660 előtt csaknem valamennyi királyi rendeletet a „dán” és a „német” kancellária állította ki. Koppenhága történelme szempontjából csak a dán kancelláriának (Danske Kancelli) van jelentősége. A királyi levelek a „Kancelliets Brevbager” sorozatban jelennek meg. Az uralkodók, különösen IV. Keresztély magánlevéltára jelentős az építéstörténeti kutatások szempontjából. IV. Keresztély levelei a „Kong Christian den Fjerdes egenhaendige Breve” sorozatban jelentek meg. Oklevélgyűjtemény (Pergamentsamlingen) I573-I73I Elszámolások XVI. századtól Az építészet történetének fontos forrásai, kevés az 1559 előttről való. 1559 után az építkezési munkálatokat főleg a Rentemesterregnskaberben (a központi pénztár) és a Lensregnskaberben (a helyi közigazgatási körzetek elszámolásai) jegyezték fel. AZ ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKA 1660-1850 Pénzügyi kamara (Rentekammeret) 1771-Foglalkozott építkezési ügyekkel. Az 1782 előtti időszakra vonatkozóan főleg a titkárság és a Koppenhága ügyeivel megbízott irodák (Kobenhavnske Renteskriverkontorer) iratai fontosak, valamint a középületekre vonatkozó adatok. 1771-ben megalakított Overbygningsdirektionent (építési főigazgatóság) 1773 óta Bygningsdirektionennek (építési igazgatóság) hívják, de az építési ügyeket véglegesen csak 1782-ben utalták a Rentekammerets Bygningskontor (a pénzügyi kamara építési irodája) feladatkörébe. 1825 óta Bygningsadministrationennek (építési felügyelőség) hívják. A pénzügyi kamara különböző hivatalain kívül számos ad hoc létrehozott Bygningskommissioner (építési bizottság) foglalkozott a különleges esetekkel, pl. Kommissionen af 1731 til Genopforelse af affentlige Bygninger efter Kobenhavns Brand 1728 (a középületeknek az 1728-as tűzvész utáni újjáépítésére alakult 1731-es bizottság), a Slotsbygningskommissionen 1738-1745 (egy új koppenhágai kastély építésére - azaz a legrégebbi Christiansborg kastély építésére - alakult bizottság), a Kommissionen for Genopforelsen af Christiansborg Slot og Kobenhavns Raad- og Domhus 1803-1846 (a Christiansborg kastély, a Városháza és az Igazságügyi Palota újjáépítésére alakult bizottság) stb. Pénzügyi kollégium (Finanskollegiet) 1660-1848 A pénzügyi kollégium, majd annak utódja a Finansdeputitionen (pénzügyi küldöttség, 1816-1848), valamint az Assignationskontoret (utalványozási iroda, 1660-1848) és a Skatkammeret (kincstár), 1660-1679, amely Rentekammeretre változtatta nevét, tartalmazzák az építkezési kiadásokra vonatkozó összes anyagot. A királyi kastélyokra és kertekre vonatkozóan külön számlasorozatok, így pl. a Den kongelige Particulserkasses regnskaber (királyi magánkincstár) számadásai tartalmazzák az építési elszámolásokat. Katonai Kancellária és Tengernagyi Hivatal (Krigskancelliet, Admiralitet) E két hivatal levéltára nemcsak katonai, hanem a polgári épületekről is tartalmaz felvilágosításokat. Közgazdasági és Kereskedelmi Kamara (Kommercekollegiet) 1735-től Levéltárában iratok Koppenhága iparosodásáról (beleértve az üzemépítéseket stb. is), ezenkívül dokumentáció a kereskedelmi társaságok anyagában a főváros épületeinek történetére vonatkozóan. Közadósságok likvidálásának igazgatósága (Directionen for Statsgaelden og den synkende Fond) 1816-1848 * Belügyminisztérium (Indenrigsministeriet) 1848-1850 utáni időszak A királyi kastélyokra és kertekre, valamint a középületekre a következő iratcsomók vonatkoznak: Rigsarkivet (a Királyság Levéltára), Christiansborg kastély, Havremagasinet (zabraktár), Rosenborg kastély, Amalienborg, Det gule Palae (Sárga Palota), Proviantgárden (élelmiszerraktár), KOPPENHÁGA 167
