Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
„Budapest-gyűjtemény” Az 1904-ben alapított, az első igazgató nevét viselő Szabó Ervin Könyvtár főfeladata városunk történetével kapcsolatos nyomtatott és kéziratos dokumentumok gyűjtése. 1913-ban létrehozták - a könyvtáron belül - az anyag gondozására a Budapest-gyűjteményt. Itt gyűjtik a főváros életére vonatkozó kéziratos, nyomtatott, sokszorosított dokumentumokat. A Budapest-gyűjtemény állományából kiemelendők a kisnyomtatványok (kb. 150000), a plakátok (kb. 60 000), levelezőlapok stb. Rendezett. Térképtár XV-XX. század 750 db A térképtár anyagának egy részét alkotják a kéziratok és nyomtatott térképek, amelyek a városkép alakulását, a város történeti fejlődését ábrázolják. Másik része az építészeti, városrendezési, közlekedési térképekből áll. Ezt egészítik ki a kerületi térképek és azok a metszetek, látképek is, amelyek a török háborúkkal foglalkozó idegen nyelvű művekben találhatók. A térképek időrendben és ágazatok szerint rendezettek, katalóguscédula segítségével kutathatók. Fényképtár XIX-XX. század kb. 80 000 db A régi városrészeket, épületeket, utcákat, szobrokat, jeleneteket ábrázoló eredeti fényképek, metszetmásolatok forrásértékűek. A gyűjteményrészben nyomtatványokból kigyűjtött képekből, részben a könyvtár által gyűjtött eredeti fényképekből áll. Ez utóbbi kiemelkedő részét a Klösz György által készített anyag jelenti. A kartonokra ragasztott képanyag témánként betű- és időrendben van mutatózva. A fényképanyag egy részének negatívjai is itt vannak. A társintézmények, elsősorban a BTM fotótárában találhatók meg az archív anyag negatívjai. Irodalom: N. T.: Budapesti képgyűjtemény FSzEK X. Évkönyv. Budapest, 1963. 4 p. VI t.; Faragó Éva: Képek a századvégi Budapestről - Klösz György fényképei a Budapest-gyűjteményben. Adattár. FSzEK XVI. Évkönyv. Budapest, 1975. 140-160. p. XVI t. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (OSZK) Budapest XV., Rákospalota, Régi Fóti út 77. 1153 Térképtár Az OSZK-ban a magyar nemzeti könyvtár szervezetében működik egy térképtár is. Hazánk mai legnagyobb térképgyűjteményét Széchényi Ferenc 400 darabos gyűjteményével alapította. Önálló gyűjteménnyé csak 1939-ben vált. A gyűjtemény számos Budára, Pestre, Óbudára és Budapestre vonatkozó térképet tartalmaz. Ezek megoszlása: Kéziratos térképek XVI-XX. századj 9 db. Kataszteri térképek 1851-XX. század; 6 db. Atlaszok és birtokvázlatok XVI-XIX. század közepe; 34 db. Nyomtatott térképek XV-XX. század; 872 db. Fentiek közül a régebbiek felirata latin, német, francia, magyar; az újabb koriak angol, szlovák, lengyel és más nyelveken. A térképek közül a helységnév szerint rendezett kartonok segítségével a budapesti vonatkozású térképek könnyen kikereshetők. Irodalom: Az 1945-től 1960-ig kiadott térképanyagot a Bibliographica Hungarica című 1969-ben Budapesten kiadott könyv ismerteti. A HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM TÉRKÉPTÁRA Budapest I., Kapisztrán tér 2. 1250 A térképtárban elsősorban a harci cselekményekkel kapcsolatos, erődítéseket ábrázoló térképeket gyűjtötték öszsze. A térképek felirati nyelve: latin, német, olasz, francia, magyar. 1680-tól napjainkig őriznek itt kéziratos és nyomtatott térképeket. Budára, Óbudára, Pestre és Budapestre vonatkozóan itt található térképek: 1680-XX. század 374 db Ezek időrendben és az ábrázolt terület névrendjében rendezett katalóguscédulák segítségével kutathatók. Irodalom: Gazdag László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára. Földrajzi Értesítő, 1965. XIV. évf. 3. fűzet, 359-371- PORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG (OMF) Budapest I., Táncsics Mihály u. 1. 1250 Az 1959 óta ezen a néven működő intézmények tervtára, fotótára, könyvtára is őriz Budapestre vonatkozó forrásanyagot. Az intézmény elődei: Műemlékek Országos Bizottsága 1881-től 1949-ig; Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1942-től 1952-ig; 1952-től 1955-ig Építészeti Tanács; 1955-től 1959-ig az Országos Építésügyi Hivatal. Az OMF tervtárában találhatók 1872-től napjainkig műemlékekről felmérési és helyreállítási tervek, felmérési kéziratok és vázlatok, fényképek és azok negatívjai, továbbá gazdag diapozitiv-anyag. Tervtár A tervtár (a) legrégibb része az 1872-1959-ig terjedő időszak tervei, a másik (b) az 1959-től napjainkig a hatósági munkából összegyűlt dokumentációk sora, a harmadik (c) az OMF tervezése során készült tervanyag. Utóbbiban felmérési tervek, tudományos, kivitelezési és utódokumentációk találhatók. Az a) és b) csoportban találhatunk Budapestre vonatkozó terveket, különösen az I. és V. kerület épületeiről. A tervtárban találhatók a budai palota helyreállítására vonatkozó tervdokumentumok is. A tervtárban található budapesti anyag a következő: XIX-XX. század a) 242 db budai 107 db pesti 1959- b) 602 db budai 241 db pesti Fényképtár Budapesti vonatkozású fényképek: XIX-XX. század kb. 5000 db Az OMF gyűjteményi osztályába tartozik a fotótár, gazdag budapesti anyaggal. A törzsanyagot a várpalotát, a budai polgárvárost, Aquincum épületeit és Pest néhány jelentős épületét ábrázoló fényképek alkotják. Az együttesek egy-egy önálló csoportban vannak, így pl. a domonkos kolostor, királyi vár, Mátyás-templom, Halászbástya stb. 1959 óta kialakult gyűjtemények: a) az engedélyezések során összegyűjtött képanyag, b) az OMF saját felvételei. Az intézmény fotótára forrásanyagul szolgál a tudományos igényességű helyreállításoknál, rögzíti a feltárások különböző szakaszait, az esetlegesen bontásra ítélt részleteket. A gyűjteményben esetenként tervekről, tervpályázatokról készült reprodukciók is fellelhetők. Az 1959 óta készült fényképek utcanevek szerinti betűrendben, albumba ragasztott fényképmásolatok segítségéül BUDAPEST
