Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
vei kutathatók. A negatívok időrendi folyószámsorban tároltak, számuk a pozitiven megtalálható. FŐVÁROSI MÜEMLÉKFELÜGYELŐSÉG (FMF) Budapest V., Városház u. 9-11. 1350 A Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága alá tartozó Fővárosi Műemlék Felügyelőség 1959 óta működik hatósági jogkörrel. Az FMF munkája során létrejött gyűjtemény a műemléki védettség alatt álló épületekre vonatkozó építési engedélyezési eljáráshoz beadott tervdokumentációkból, fényképekből, tudományos dokumentációkból alakult ki. Tervtár 1959-től napjainkig kb. 1000 tervdokumentáció A tervtárban az épület-helyreállítások tervdokumentációi, felmérési dokumentációk találhatók. A dokumentációk mellett levő ún. tudományos dokumentációk feltüntetik a felkutatott forrásokat is. A felmérések forrásértékűek. A tervek többségükben sokszorosított másolatok. A tervek topográfiai rendben. Fényképtár XIX-XX. század 30 000 db A hatósági munka során keletkezett és más intézményektől átvett képanyag forrásanyagként tartandó számon. Kiemelendő az ún. Seidner-gyűjtemény, amely 1952-től tartalmazza fővárosunk épületeinek, együtteseinek fotóit. Az 1951-1959 között készült tervezői és topográfiai munkával kapcsolatos fényképanyagot kiegészíti a tudományos dokumentációkban tárolt fotóanyag. A fényképtár negatívtárral is rendelkezik. A fotók és a negatívok egyaránt topográfiai rendben. FŐVÁROSI INGATLANKEZELŐ MŰSZAKI VÁLLALAT MŰEMLÉKI OSZTÁLYA Budapest, I. Dísz tér 15. 1250 Az intézmény 1957 óta működik. Feladata az állami tulajdonban levő műemléki lakóházak helyreállításának tervezése és részben kivitelezése. Tervtár 1957-től napjainkig 500 db dokumentáció A tervtár megoszlik: a) a saját kivitelben végzett, b) a vállalat által tervezett - eredeti helyreállítási tervdokumentációkra. A dokumentációk mellékletét képezi az objektumra vonatkozó teljes levelezési anyag. A tudományos dokumentációkban összegyűjtve megtalálhatók az épületek történetéről fellelhető források adatai vagy másolatai (irat, metszet, térkép, terv, fotó stb.), továbbá rögzítésre kerül a helyreállítási javaslat is. Az anyag tehát részben másodlagos forrásként számon tartandó. Topográfiai rendben. Fényképtár XIX. századtól napjainkig mintegy 19 000 db A pozitív és negatív anyagból álló gyűjtemény a tervezést előkészítő, a kiviteli kutatás során készült és a befejezést rögzítő fényképfelvételekből áll. Forrásértékű a kutatási adatokat rögzítő állomány. A nyilvántartás topográfiai rendben. BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSÁNAK VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI FŐOSZTÁLYA Budapest V., Városház u. 9-1 r. 1350 A mai szervezet elődei az 1872 óta az építési hatósági munkát elvégző hivatalok. Tervtár 1872-től napjainkig Pest-Buda-Óbuda egyesítése után a város területén végzett építési munkákra engedélyt kellett kérni. Az engedélyezési eljárás során beadott terveket egy központi tervtárba helyezték. E gyűjteményből még nem kerültek át az illetékes BFL-hez a tervek. A háborúk során bekövetkezett pusztulások ellenére forrásértékű a gyűjtemény, hiszen az engedélyezési eljárás során beadott terv- és iratanyag elsődleges őrzési helye. A főosztály különböző osztályairól a városrendezéssel kapcsolatos tervek egy része a BFL-hez került már, az 1945 utáni terveket azonban még gyűjtik. Ezek részben rendezési tervek, részben előkészítő vizsgálatokkal kapcsolatos tervek - az egész városra vagy csak egyes részekre vonatkoznak -, programtervek, helykijelölési tervek és más fejlesztéssel kapcsolatos tervanyagok. A tervtárban a tervek helyrajzi számok szerint rendezettek. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM Budapest VII., Múzeum krt. 14-16. 1370 A Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása Széchényi Ferenc nevéhez fűződik, aki 1802-ben átadta gyűjteményét az államnak. Ez időtől kezdve az egész országra vonatkozó mindennemű muzeális értéket több-kevesebb szervezettséggel gyűjtöttek. A sok tudományágat érintő anyag között forrásértékűek a Budapest területére vonatkozó régészeti dokumentumok, metszetek, fényképek. Történeti képcsarnok A múlt eseményeit, személyeit, tárgyait megörökítő metszeteket, festményeket, rajzokat gyűjtik e részlegben 1886 óta. A gyűjtemény metszetei között számos Pestre, Budára, Óbudára és Budapestre vonatkozó darab található. A törzsanyagot itt is a török háborúkkal kapcsolatos metszetek jelentik. A XVI-XVII. században az Európára is veszélyt jelentő török elnyomás elleni védelem, a harcászati kényszer arra késztette a nyugati államokat, hogy pontos mérnöki felmérésen alapuló metszetek, ábrázolások készüljenek. Az 1686-ban felszabadult Buda és Pest kormányhivatalok székhelye lett, számos esemény emlékét metszeteken rögzítették. A fejlődés XIX. századi periódusát, a József nádor alatti időket is korabeli látképek, veduták őrzik. A metszetek a fényképezés elterjedéséig forrásértékűek. A budapesti vonatkozású metszetanyag XV-XX. század több xo 000 db Ezek részben a „városképek” című sorozatban, részben az „események”, „arcképek”, „viselettörténeti képek” című sorozatokban találhatók. A városképek kerület szerint, az események és viselettörténeti képek időrendben, az arcképek az ábrázoltak betűrendjében rendezettek. Az ábrázolt téma a készítők neve szerinti mutatók segítségével kutatható. Irodalom: Rózsa György: Budapest régi látképei 1493- 1800-ig, Budapest, 1963. 387 p. XCVI t. ÉPÍTÉSZETI MÚZEUM Budapest I., Táncsics Mihály u. x. 1250 Az 1968 óta fennálló Építészeti Múzeum gyűjtési területe mindennemű muzeális anyagra kiterjed, amely a magyar építészettörténetre és műemlékvédelemre vonatkozik. Tervek XVIII-XX. század mintegy 8000 db Budapesti vonatkozású tervek 132 EURÓPAI FŐVÁROSOK
