Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
még az Országos Levéltárban és a Budapesti Történeti Múzeumban is.) Irodalom: Ybl Ervin: Ybl Miklós Bp. 1956. 240 p. XV. 332 Obrits Miklós tervei 7 doboz, 1 tekercs XV. 333 Szívós Sándor hagyatéka 3 doboz XV. 401 Hável Lipót cég tervei 1870-1949 5461 db A Hável Lipót cég Budapest egyik legnagyobb építési kivitelező vállalata volt. Számos bérházat, magánpalotát, ipari épületet épített Budapesten és vidéken. A jelentősebb épületek tervezésével kiváló építészeket bízott meg (főként Lechner Jenőt, Alpár Ignácot, Quittner Jenőt). 142 épület - jórészt budapestiek - tervei vannak itt. Fennmaradt a cég, illetve a család 39 fm terjedelmű iratanyaga is (XI. 814 fond), amelynek zöme szintén az építkezésekkel kapcsolatos. XV. 402 Kalmár Károly cég tervei- 4 doboz XV. 404 Budapest Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Központi Igazgatósága tervei 1909-1948 i csomó Az igazgatóság iratai között több fürdő és uszoda tervrajzai. Közülük a Rudas fürdő és a Szent Imre fürdő (Rácz fürdő) tervrajzai, valamint a Tabán rendezési tervei érdemelnek figyelmet. Mindkét fürdőben ma is megvan a törökök által a XVI. század második felében épített kupolás fürdőcsarnok. XXXII. 301 Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága VIII. városrendezési és építési osztály (Főosztály) tervanyaga 1950-1964 (1978) 64 doboz 112 tekercs XXXII. 302 Budapest Főváros Közlekedési Főigazgatóság tervanyaga 1950-1972 42 doboz XXXII. 303 Szimély Károly-hagyaték (1941) 1945-1959 10 doboz XXXII. 351 Budapesti Városépítési Tervező Iroda tervanyaga Rendezés alatt. XXXII. 352 Fővárosi ingatlankezelő vállalatok tervanyagai 1948-1950 KIK; 1950-1955 BIK 1540 db XXXII. 353 Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat tervei 2951 db II. 3 Várépítési Bizottság 1883-1918 11,10 fm A bizottságot 1883-ban szervezték meg, amikor I. Ferenc József elfogadta Ybl Miklósnak a királyi palota újjáépítésére készített tervét és ennek alapján megkezdődött az építkezés. Jegyzőkönyvek, általános iratok és számadási iratok. II. 2 A Királyi Várkert Építési Bizottsága 1875-1883 0,04 fm A bizottság iratainak csak töredéke maradt fenn. XI. 1543 A Gellért Fürdő és Szálló iratai 1911-1951 2,40 fm Az 1911-1918-ban a középkori Sárosfürdő helyén a főváros által építtetett, majd a második világháborúban elpusztult és 1945-1958-ban helyreállított Gellért Fürdő és Szálló töredékesen fennmaradt iratai építési tervrajzokkal. Az újjáépítési tervrajzok között a Gellért tér rendezésére vonatkozó tervek. XI. 1544 A Széchenyi Gyógyfürdő iratai I933-I95I 0,25 fm A régi városligeti artézi fürdő helyén 1930-ban épített Széchenyi fürdő megmaradt iratai között egy dossziéban találhatók a fürdő tervrajzai. XI. 1542 Szent Margit-sziget Gyógyfürdő Rt. iratai XI. 1542 g Építési iratok 1912-1949 5 csomó A Margitszigeti Szálló és Gyógyfürdő építésére, újjáépítésére, fejlesztésére vonatkozó iratok és tervek. XIV. 31 Harrer Ferenc irathagyatéka 1867-1967 11 doboz Harrer Ferenc (1864-1969) 1896-ban lépett fővárosi szolgálatba. 1911-ben tanácsnokká, 1918-ban alpolgármesterré választották. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1907- től kezdve hosszú időn át tagja volt. Jelentős szerepe volt Budapest városfejlesztési, rendezési terveinek kimunkálásában mind a Közmunkák Tanácsában, mind azon kívül; emellett kiterjedt közéleti és tudományos tevékenységet is folytatott. Irathagyatékában a 6. és a 7. dobozban találhatók az FKT működését dokumentáló iratok. XI. 916 Kiősz György grafikai műintézete iratai 1876-1945 1 doboz, 12 kötet Klösz György az 1870-1880-as években és 1894-1895-ben számos kitűnő felvételt készített a fővárosról. Az elkészült látképek, utcaképek és épületképek, amelyek páratlan hitelességű dokumentumai a múlt század végi Budapestnek, 6 albumba gyűjtve találhatók itt. A felvételek eredeti lemezei a Budapesti Történeti Múzeumban vannak. Róluk 1964-től kezdve másolatokat készítettek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteménye számára. Irodalom: Faragó Éva: Képek a századvégi Budapestről. Klösz György fényképei a Budapest-gyűjteményben. Adattár. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve XVI. kötet 1972-1973, 140-159 pp. (256 Klösz-féle budapesti felvétel jegyzékével). MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Bp. L, Bécsi kapu tér 2-4. 1250 A Magyar Országos Levéltár a Magyarországon 1527 és 1945 között működött központi kormányhatóságok, legfőbb bíróságok, azonkívül számos család, testület, intézmény, gazdasági szerv iratait, valamint nagy gyűjteményeket őriz. Anyaga az abc nagybetűivel jelölt szekciókra, ezeken belül pedig arab számmal jelölt fondokra, illetve állagokra tagolódik. (A fondok zöme regisztratúra jellegű, vagyis egy-egy szerv vagy személy iratait foglalja magában.) A kormányhatóságok levéltárai fontos forrásai a főváros történetének, beleértve az építési, városrendezési ügyeket is. Buda és Pest felett ugyanis a török uralom megszűnése után a Magyar Kamara, 1724-től pedig a Helytartótanács is felügyeletet gyakorolt. A Helytartótanácshoz a városok engedélyezés végett kötelesek voltak beküldeni a városi középületek tervét és költségvetését. Az utcák szabályozásának, tisztán tartásának, világításának, csatornázásának, kövezésének és a tűzrendészetnek a kérdéseivel is foglalkozott a Helytartótanács. A Helytartótanács iratkezelése jóval fejlettebb volt, iratanyaga kevesebb károsodást szenvedett, mint a városoké és így a városi iratanyag hiányait sok esetben pótolja. A HELYTARTÓTANÁCS- nál a következő - mutatókkal ellátott - állagokban találhatók témánkra vonatkozó iratok: C 35 Acta oeconomica 1724-1793 14,00 fm BUDAPEST 127
