Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
C 42 Acta miscellanea 1724-1783 30,60 fm C 43 Acta secundum referentes 1780-1783 36,00 fm Ebben Balassa előadó nevénél vannak a tűzrendészeti, Balogh és Bachó előadó nevénél pedig a városrendezési ügyek. C 49 Departamentum civitatense 1783-1848 130,50 fm C Sí Departamentum politiae in genere et civitatum 1783-1848 87,40 fm C 103 Inventarien der in Hungarn auf gelassenen Klöster 1782-1790-es évek 31 csomó Az 5., 21., 25., 26. és 27. csomóban van a pesti pálos és klarissza, valamint a budai Ágoston-, karmelita és klarissza rendi kolostorok és templomok leírása. C 104 Act a regulationis parochiarum 1782-1801 6,00 fm Egy kötet tartalmazza a szabad királyi és bányavárosok - köztük Buda és Pest - egyházi intézményeinek leírását. A MAGYAR KAMARÁnál részint a szabad királyi városok felügyelete, részint a kincstári tulajdonban álló épületek fenntartása, kezelése során jöttek létre témánkkal kapcsolatos iratok. Ezek a következő - mutatókkal ellátott - állagokban találhatók: E 44 Aedificialia seu aedilia 1773-1787 3*7° fin A kormányhatóságok Pozsonyból Budára való áthelyezésére, a budai épületek átvételére vonatkozó iratok. E 128 Oeconomica 1785-1789 12,20 fm E 87 Oeconomica 1790-1847 61,85 fm E 72 Aedilia 1792-1810 I3>50 fm Utóbbi három állagban a budai királyi várra és a kincstári tulajdonban levő egyéb budai és pesti épületekre, ezek építésére, javítására vonatkozóan találhatók iratok. E 7S Civitatensia 1790-1848 42,80 fm A városok épületeire, építkezéseire vonatkozó iratok. E 81 Gremialia 1790-1848 9,06 fm Az 1802. évi 18. kútfőben a pesti színház építésére vonatkozó iratok. E 74 Cassalia 1790-1849 33,30 fm Az 1840. évi 9. kútfőben a Curia épületének építésére vonatkozó iratok találhatók. A helytartótanács és a kamara iratai közül a tervrajzok jelentős részét kiemelték és ezek most a Magyar Országos Levéltár Tervtárában vannak. A nádorok levéltárait tartalmazó 1554-től 1848-ig terjedő ARCHÍVUM PALATINALE is fontos forrása Buda és Pest építési, városrendezési ügyeinek. N 11 Archívum palatinale comitis Joannis Pálffy 1741-1751 1,92 fm A budai királyi palota építésével kapcsolatos iratok. József nádor levéltárában a következő állagok tartalmaznak a témára vonatkozó iratokat: N 22 József nádor titkos levéltára 1795-1847 15,90 fm A Praesidialia című sorozatban Pest szépítésére, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia létesítésére vonatkozó iratok. N 24 Általános iratok 1809-1847 89,85 fm A következő sorozatok fontosak: Ludovicei: (a Ludovika Akadémia építése, kibővítése), Musei (a Magyar Nemzeti Múzeum régi épületének átépítése, jelenlegi épületének építése), Politica (a Pesti Szépítési Bizottmány jelentése végzett munkájáról és pénztárának helyzetéről), Cumularia Nr. 4. és Nr. 5. (a Pesti Szépítési Bizottmány megszervezésével, ennek előzményeivel kapcsolatos iratok jegyzéke.) József nádor fia és utóda, István főherceg iratai is fontosak témánk szempontjából. N 31 István főherceg nádori levéltára 1847-1848 2,60 fm Ebben a következő sorozatok fontosak: Elnöki (a Pesti Szépítési Bizottmány, a pesti városi színház építése, a Duna partjának feltöltése, a Lánchíd), Közpolgári (városrendezés, színházépítés), Ludovikai (Pollack Mihály építész levelei és elszámolásai a Ludovika Akadémia építéséről), Múzeumi (a Magyar Nemzeti Múzeum építése, restaurálása, Pollack Mihály levelei és elszámolásai e tárgyban), Országgyűlési (az Országház épületének berendezése, festése). ARCHÍVUM regni N 38 Lánchíd építése 1840-1862 0,17 fm A Lánchíd építési ügyeinek intézésére szervezett bizottság 1840-1841-es jegyzőkönyvei és a két hídfő környékének átalakítására vonatkozó tervek. A MAGYAR KIRÁLYI HELYTARTÓTANÁCS LEVÉLTÁRÁBAN: C 128 Directio in hydraulicis et aedilibus 1788-1848 27,00 fm Az egész ország területére illetékes építési szakhivatalt 1788-ban szervezték meg. Az igazgatóság építészeti osztályának feladata volt többek között a szabad királyi városok építkezéseinek (középületek, iskolák, csatornázás stb.) felügyelete, a beküldött tervek és költségvetések felülvizsgálása. Az elbírálásnál mind a műszaki, mind a stílusbeli szempontokra tekintettel kellett lennie. Véleménye alapján a helytartótanács vagy a kamara engedélyezte az építkezést. Az igazgatóság 1848-ig működött. A korszak számos kiváló építésze és mérnöke dolgozott az igazgatóságon, többek között Tallherr József építész. Munkásságukra bőséges anyag található az iratokban. Az iratok csak 1810-től kezdve maradtak fenn (114 csomó, 5 kötet), a korábbi évekből csupán az iktatókönyvek vannak meg. Az igazgatóságnak külön térkép- és tervtára volt; ez ma a Magyar Országos Levéltár Térképtárában, illetve Tervtárában van elhelyezve. AZ 1848-49-i MINISZTÉRIUMI LEVÉLTÁRBAN: Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium H 37 Középítészeti osztály 1848-1849 1,10 fm Az 1848. évi márciusi forradalom következtében a feudális országos kormányhatóságok és szakszervek megszűntek, feladataikat a minisztériumok vették át. A témakörünkbe vágó fontosabb tárgyak: utcarendezés Budán, a budai vár, a nádori palota, a pesti Országház, a Grassalkovich-pa-128 EURÓPAI FŐVÁROSOK
