Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
tárak, a bécsi Nemzeti Könyvtár, a bécsi Lichtenstein levéltár. A bolognai egyetem könyvtárában és a karlsruhei hercegi levéltárban is találhatók budapesti vonatkozású térképek. A fővárost vagy egyes részeit, épületeit ábrázoló képzőművészeti alkotások (metszetek, rajzok, festmények stb.) zöme múzeumokban - főként a Budapesti Történeti Múzeumban - található. Az ilyen tárgyú fényképeket szintén gyűjti a Budapesti Történeti Múzeum, de a műemlékvédelemmel foglalkozó tudományos és operatív szervek is. A levéltárainkban őrzött iratok nyelve kortól és a létrehozó szervtől, illetve személytől függően változik. Hivatalos nyelv csak 1845-ben lett a magyar. Korábban a magyar központi hatóságok (Kancellária, Helytartótanács, Kamara) és egyéb országos szervek, valamint a megyék a latin nyelvet használták, kivéve II. József uralkodásának néhány évét (1784-1790), amikor német volt a hivatalos nyelv. A városok is latin nyelven voltak kötelesek érintkezni a felsőbb szervekkel, saját ügyintézésükben azonban a városban beszélt nyelvet használták. így Budán, Pesten és Óbudán, minthogy 1686 után ezeket nagyrészt németekkel telepítették be, a város iratainak zöme 1845-ig német nyelvű. (Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc leverését követő elnyomatás idején átmenetileg ismét visszatértek a német nyelvhez.) BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA Budapest V., Városház u. 9-11., 1350 Budapest Főváros Levéltára őrzi a főváros önkormányzati szerveinek, intézményeinek, hivatalainak, közüzemeinek (víz-, gáz-, elektromos-, csatornázási művek, közlekedési vállalatok stb.), vállalatainak iratait, valamint a főváros területén működött és működő államigazgatási, bírósági, ügyészségi, gazdasági szerveknek, intézményeknek, egyesületeknek és testületeknek iratait. Ezenkívül gyűjti a főváros történetében jelentős személyek iratait és a hazai és külföldi intézmények budapesti vonatkozású iratainak másolatait. A levéltárban őrzött anyag fondokra tagolódik. A fondok zöme regisztratúra jellegű, vagyis egy-egy szerv vagy személy iratait foglalja magában; kisebb része pedig gyűjtemény. Minden fond egy római és egy arab számmal van jelölve. (A római szám az azonos típusú fondokat egybefoglaló fondcsoport sorszáma, az arab szám pedig a fond sorszáma.) Amennyiben a fondon belül is vannak egymástól elkülönülő részek - állagok - ezek az abc kisbetűivel vannak jelölve. Irodalom: Budapest Főváros Levéltára (ismertető), írta Felhő Ibolya. Bp. 1973. 48 p. Az ismertető német nyelven is megjelent. XV. 12 A „Budapest történetének okleveles emlékei” című kiadvány kézirata és iratai 1092-1554, 1705-1706, 1897-1944 1,10 fm A Budapest történetére vonatkozó középkori okleveleket 1911-től 1936-ig számos levéltárban felkutattatta Budapest Főváros Levéltára s róluk másolatokat, illetve regesztákat készíttetett. A tervezett kiadványsorozatból csupán az X148-1301 évekre kiterjedő I. kötet jelent meg 1936-ban, s az összegyűjtött anyag nagy része is megsemmisült 1945- ben. A fennmaradt oklevélmásolatok, regeszták és fényképe mellékletek (összesen 10 doboz, 1 kötet, 4 dosszié) is nagy értékűek azonban a város XII-XVI. és XVIII. századi történetének kutatói számára. XV. 11 A „Budapest kiváltságlevelei” című tervezett kiadvány kézirata és iratai 1528-1848, 1890-1915 0,20 fm Buda és Pest 1528-1848 közötti kiváltságleveleit és egyéb fontosabb okleveleit a levéltár publikálni szándékozott. A kézirat elkészült, a kötet azonban az első világháború kitörése miatt nem jelent meg. A kiadvány kézirata és kefelevonata hiányosan maradt fenn. XV. 501 Iratokról, térképekről, tervekről készült fényképek gyűjteménye XVI-XX. század 0,40 fm Ebben a gyűjteményben az ún. Borbély- és Glaser-gyűjtemény tartalmaz témánkra vonatkozó fényképeket és leírásokat. Borbély Andor 1932-ben a levéltár megbízásából fényképeket és leírásokat készített a bécsi Hadilevéltárban, a bécsi Nemzeti Könyvtárban és a Lichtenstein hercegi családi levéltár térképgyűjteményében őrzött, Budát, Pestet és Óbudát ábrázoló XVI-XX. századi térképekről, tervrajzokról, látképekről (438 darab fénykép és leírás található itt). Glaser Lajos pedig a karlsruhei nagyhercegi családi levéltárban őrzött, Buda ostromakor készült 1684-1686. évi kéziratos ábrázolásokról készített 18 darab fényképet és leírást. Mindkét gyűjtemény jegyzékkel van ellátva. Irodalom: Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról. TBM, 1936, 132-141 pp., Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp. 1933. A Borbély-gyűjteményben levő fényképek negatívjai, valamint a Borbély Andor által felkutatott egyéb budapesti vonatkozású térképek fényképei és negatívjai a Budapesti Történeti Múzeumban találhatók. XV. 9 Kéziratok gyűjteménye 1755-1960 0,20 fm A kéziratok között található Miller Ferdinánd budai főjegyzőnek a budai templomok és egyéb egyházi intézmények építéséről, történetéről és korabeli állapotáról írt tanulmánya. (A fogalmazvány 1755. évből, 1 kötet és a kibővített tisztázat 1757-ből, 1 kötet.) IV. 1009 Buda város Telekhivatala IV. 1009 b A budai kamarai adminisztrációtól átvett telekkönyvek 1695-1705 1,20 fm Legbecsesebbek a telekkönyvek közül a Zaiger nevű kötetek, amelyek utcáról utcára haladva leírják a házak fekvését, méreteit, állapotát és tulajdonosát. Irodalom: Az 1695. évi vízivárosi Zaigert közli Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája című tanulmányában. TBM XVI. k. 181-249 PP- (német kivonattal). IV. 1009 g Telekkönyvi iratok 1686-1851 4,60 fm A budai kamarai adminisztrációtól átvett 1686-1705 közötti telekkönyvi iratok és a városi telekhivatal 1705-1851 közötti iratai, amelyek a telekbecslésekre,-felmérésekre, telekszabályozásokra, a telkek tulajdonosváltozásaira (öröklés, eladás) vonatkoznak. Az iratok között tervrajzok, térképek és vázlatok is vannak. Az iratok zöme rendezett és mutatózott. IV. 1009 a Telekösszeírások 1709-1790 0,80 fm Közöttük a következő összeírások érdemelnek leginkább figyelmet: A tabáni ingatlantulajdonosok ingatlanainak összeírása (1709, 1 k.), a várbeli háztulajdonosok Buda területén levő összes ingatlanainak összeírása (1716, 1 k.), a Buda városában levő ingatlanok összeírása (1789-1790, BUDAPEST 121
