Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
io k.), amelyekben a városrészek összeírását az i. kötet i-6. dűlője tartalmazza. IV. 1009 e Telekfelmérési könyvek 1738- 1812 0,40 fm A házak, telkek, szőlők és szántók helyszínrajzai, amelyeken a tulajdonos nevét és a telkek méreteit is feltüntették (névmutatóval). IV. 1009 f Telekkönyvek 1739- 1852 17,05 fm A telekkönyvek városrészenként a házszámozás sorrendjében közlik az ingatlantulajdonos nevét és az ingatlan terjedelmét. IV. 1009 h Telekadókönyvek 1706-1711(1750) 0,20 fm Közülük a „Zodiacus censurae civilis” cimű 1750-es évi kötetben a tulajdonos nevén és a kivetett telekadón kívül az ingatlan terjedelmét is feljegyezték. IV. 1009 j Telekhivatali vegyes könyvek 1714-1873 0,50 fm Köztük az „Extractus...” című 1725-ös évi kötetben a budai karmeliták birtokairól, birtokszerzéseiről vezetett bejegyzések vannak, helyenként telekvázlatok is. Az előbbiekben ismertetett állagok felhasználásával készült Felhő Ibolya és Gál Éva: Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros című munkája Bp. 1981. IV. 1002 Buda város Tanácsa IV. 1002 tt Országgyűlési szállások jegyzőkönyvei 1805-1809 0,10 fm Buda város házainak részletes összeírása az országgyűléssel kapcsolatos elszállásolások céljára. A városrendezési, építési ügyekre vonatkozóan az alább következő tanácsi állagok is nagy számban tartalmaznak iratokat, de egyéb tárgyakra vonatkozó iratokkal vegyesen. E rendezett állagokban a mutatók segítségével kutathatók fel a kívánt iratok. IV. 1002 j Tanácsi levelezés 1687-1854 37,00 fm IV. 1106 b Tanácsi iratok 1854-1873 67,50 fm IV. 1002 d Királyi rendeletek 1703-1848 3,00 fm IV. 1002 e Helytartótanácsi rendeletek 1710-1848 27,10 fm Ebben van többek között a Vár, Víziváros, Halászváros, Rókus utca, János utca és Krisztinaváros szállásul használható házainak összeírása 1784-ből, valamint az 1784 óta újonnan épült vagy bővített vári, vízivárosi és tabáni házak összeírása 1792-ből, Loc. a.a. 655 jelzet alatt. IV. 1002 g Kamarai rendeletek 1703-1848 4,50 fm Ebben van többek között Prati Fortunatus mérnök 1714- ben készített részletes leírása a Várról, Vízivárosról, Horvátvárosról, Halászvárosról és Tabánról, amely feltünteti az ép és rongált házak számát, az ép házak terjedelmét, helyiségeinek számát, valamint a dunai és svábhegyi vízvezetékek állapotát stb., Cam. a.a. 290 jelzet alatt. IV. 1002 vv Vegyes iratok I. 1687-1873 12,00 fm Ebben az állagban van például az 1723. évi tűzvész alkalmával a Várban és a Halászvárosban elpusztult, illetve megsérült házak összeírása, No. 162 jelzet alatt. Egyes külön csomók, amelyek tárgyunkra vonatkozó iratokat tartalmaznak: 55 (1789-1855. évi tűzrendészeti iratok, köztük az 1810. évi nagy tabáni tűzvészre vonatkozók is), 49 (a várbeli erődítési területből 1787-ben házhelyeknek kiosztott telkek jegyzéke), 52 (a kelenföldi vizes terület szabályozása 1788-1867), 47 (Buda város 1788-1789. évi felmérése), 67 (csatornázási munkák 1755, 1823-1840), 72 (Lánchíd 1834-1845, 1863), 69 (vízigép 1849), 68 (a vízivárosi Három Nyúl kaszárnya építése 1824-1847), 45 (kegyúri iratok, köztük a tabáni templom tervrajza 1852-ből). Teljes egészükben témánkba vágó anyagot tartalmaznak a városrendezési, építési ügyek intézésére létrehozott budai szakszervek működése során keletkezett iratok. Buda város Építési Bizottmánya Az 1810-ben József nádor rendeletére szervezett Építési bizottmány a hozzá 2 példányban benyújtott magánépítkezési terveket műszaki és városrendezési szempontból vizsgálta felül és véleményezte. A vélemény alapján a tanács adta ki az építési engedélyt. A jóváhagyott terv egyik példányát az építtető, másik példányát a tanácsi határozattal együtt a bizottmány kapta meg. A bizottmány iratai és tervei a tervtárban vannak elhelyezve. IV. 1107 Buda város Építő és Szépítő Bizottmánya 1863-1873 1, 00 fm Buda város 1850-től 1873-ig működött Építő és Szépítő Bizottmányának feladata megegyezett a korábbi építési bizottmányéval. Irataiból csupán a következők maradtak fenn: jegyzőkönyvek (1863-1872, 2 k.), iktatókönyv (1863- 1873, 4 k.), mutatókönyv (1864, 1871, 1873, 3 k.). A bizottmányhoz benyújtott tervek jórészt megmaradtak és a tervtárban vannak elhelyezve. IV. 1115 Buda város Mérnöki Hivatala 1855-1874 4,40 fm A városi mérnöki tisztséget Budán 1793-ban szervezték meg a műszaki jellegű munkák (felmérés, út- és csatornaépítés, városi építkezések és magánépitkezések) szakvéleményezésére. A városi mérnök, illetve a mérnöki tisztségből kifejlődött Mérnöki Hivatal iratait azonban hosszú ideig nem kezelték külön, azok a tanács iratai közé kerültek. így itt csupán az 1855-1874. évi iratok (18 csomó), az 1856-1873. évi iktatókönyvek (18 kötet), az 1855-1872. évi mutatókönyvek (16 kötet) találhatók. Irodalom: Tóthné Polonyi Nóra: A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten. TBM XI. k. 77-96 pp. (német kivonattal). A Tanács és hivatalai (Telekhivatal, Mérnöki Hivatal) munkája során keletkezett térképek az iratok mellől kiemelve a térképtárban vannak elhelyezve. IV. 1215 Pest város Telekhivatala IV. 121S f Telekkönyvek 1694-1821 0,60 fm Itt találhatók a Belváros 1694-1820-as telekkönyvei (3 kötet) és a külvárosok 1734-1806-os telekkönyvei (3 kötet), amelyek leírják az ingatlanok fekvését, méreteit, adóját, tulajdonosuk nevét és feltüntetik a tulajdonosváltozásokat, valamint a telkek méreteiben beállott változásokat is. Irodalom: Pest XVII. századi telekkönyveit ismerteti, illetve közli Nagy Lajos: Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai című cikkében. TBM XIV kötet 161-212 pp. (német kivonattal). IV. 1215 c Teleklevelek jegyzőkönyvei 1687-1807 1,00 fm Itt vannak a Belváros 1687-1801-es és a külváros 1773- 1800-as teleklevél-jegyzőkönyvei (6-6 kötet), amelyekben megtalálható az ingatlan jellegének, fekvésének, telekkönyvi számának és nagyságának megjelölése, a tulajdonosváltozás oka és a tulajdonos neve. IV. 1215 d Telekátírási jegyzőkönyvek 1767-1869 1,70 fm 122 EURÓPAI FŐVÁROSOK
