Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
tevékenységének és a főváros fejlesztésének enciklopédikus gazdagságú áttekintése.] SZÉCHENYI ISTVÁN: Pesti por és sár. Pest 1866. 264 p. TÁNCSICS MIHÁLY: Fővárosunk. Pest 1867. 88 p., ua. fakszimile kiadásban Bp. Főváros Levéltára forráskiadványaként: 1976. 140 p. THIRRING GUSZTÁV: Budapest félszázados fejlődése 1873-1923. Bp. 1925. XIII, 270, 200 p. [Bp. szfőv. statisztikai közleményei 53.] A MAGYAR MŰVÉSZETTÖRTÉNETI IRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA. Szerk. Bíró Béla. Bp. 1955. 611 p. [Jelentős budapesti építészettörténeti, műemléki, helytörténeti anyaggal.] BARCZA GÉZA-TEMESVÁRI László: Műemlékvédelem. Bp. 1973. 144 p. [A jelenleg érvényben levő műemléki törvény és a vonatkozó rendeletek kézikönyve.] BORSOS BÉLA-SÓDOR ALAJOS-ZÁDOR MIHÁLY: Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei. Bp. 1959- 335 PBUDAPEST MŰEMLÉKEI I. Szerk.: Pogány Frigyes. írta: Horler Miklós, Borsos Béla stb. Bp. 1955. 880 p. [Történeti tanulmányok; a budai Várpalota, a Várnegyed, Víziváros, Tabán, Krisztinaváros műemlékei.] BUDAPEST MŰEMLÉKEI II. Szerk.: Pogány Frigyes. írta: Horler Miklós, Bertalan Vilmosné stb. Bp. 1962. 735 p. [Történeti tanulmányok; a II., III., XL, XII. és XXII. kerület műemlékei.] Budapest városrendezési problémái. Szerk.: Preisich Gábor. Bp. 1963. 331 p. [1950-1969.] BUDAPEST VÁROSÉPÍTÉSZETI KÉRDÉSEI. Szerk.: Preisich Gábor, Sós Aladár, Brenner János. Bp. 1954. 151 p. GENTHON ISTVÁN: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1974. XX, 474 p. [Jelentős budapesti műemléki anyaggal.] GENTHON ISTVÁN: Kunstdenkmäler in Ungarn. Darmstadt, 1974. XXIV, 482 p. GERŐ LÁSZLÓ: Budapest építészete az egyesítéskor. Bp. 1973. 223 p. HEIM Ernő: Budapest tervszerű fejlesztése a felszabadulástól napjainkig. Bp. 1966. 87 p. JÉKELY ZSOLT-SÓDOR ALAJOS: Budapest építészete a XX. században. Bp. 1980. 280 p. MAGYAR ÉPÍTÉSZET 1945-1955. Szerk.: Szendrői Jenő. Bp. 1955. 122 p. [Jórészt Budapest újjáépítése, új létesítményei, általános városrendezési tervjavaslata.] PERÉNYI IMRE: Budapest városépítésének fejlődése 1873- 1973. Bp. 1974. 24 p. PERÉNYI IMRE: Városi környezet - városépítészet. Bp. 1975. 100 p. [Korunk tudománya.] PREISICH GÁBOR: Budapest városépítésének története Buda visszavételétől a kiegyezésig. Bp. i960. 179 p. PREISICH GÁBOR: Budapest városépítésének története a kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig. Bp. 1964. 251 p. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1919-1969. Bp. 310 p. Preisich GÁBOR: Budapest jövője. Bp. 1973.136 p. [Városfejlesztési perspektívák, irányok.] Rados Jenő: Magyar építészettörténet. 3. bőv. kiad. Bp. 1975. 518 p. RÉGI HÁZAK PEST-BUDÁN. Szerk.: Pereházy Károly. Bp. 1976. 197 p. SZÁZADUNK MŰEMLÉKEI BUDAPESTEN. Szerk.: A. Czétényi Piroska. Bp. 1979. 76 p. [Áttekintés kerületenként.] VÁROSÉPÍTÉS MAGYARORSZÁGON A FELSZABADULÁS UTÁN. Szerk.: Dragonits Tamás, Füle Lajos stb. Bp. 1973. 191 p. [1945-1970, jelentős budapesti anyaggal.] VÖRÖSVÁRY F. BÉLA: Űj létesítmények kézikönyve 1945- 1980. Bp. 1980. 151 p. ZAKARIÁS G. SÁNDOR: Budapest. Bp. 1961. 237 p. [Magyarország művészeti emlékei 3.] Budapest. 1945-1947,1964-Budapest Régiségei. Bp. 1889-ÉpItés-Építészettudomány. 1969-FŐVÁROSI NAPLÓ. Várospolitikai hetilap. 1946-1952. Magyar Építőművészet. 1902-1944,1952-Magyar mérnök és Építész Egylet közlönye. 1867-1944. Magyar pályázatok. 1903-1907. Műemlékvédelem. Műemlékvédelmi és Építészettörténeti szemle. 1957-MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ. [1956-tól a magyar művészettörténeti irodalom éves bibliográfiájával.] Statisztikai Szemle 1949- [előbb Magyar Statisztikai Szemle 1923-1948]. Településtudományi Közlemények. 1953-TÉR ÉS FORMA. A Vállalkozók Lapja műmelléklete. 1926-1948. Területi Statisztika. 1968-, korábban Megyei-Városi Statisztikai Értesítő. 1950-1967. VÁROSÉPÍTÉS. [Városrendezési és regionális tervezési folyóirat.] 1964-VÁROSFEJLESZTÉS. [Városfejlesztési, közgazdasági és idegenforgalmi újság.] Utóbb Fővárosi Újság 1930-1939. VÁROSI SZEMLE. Közlemények a városi közigazgatás és statisztika köréből. 1908-1948. ÉPÍTÉSÜGYI ÉVKÖNYV. 1972-FORRÁSOK A magyar főváros történetének forrásait a csaknem másfél századon át (1541-1686) tartó török megszállás nagyon megritkította. Buda, Pest és Óbuda 1686 előtti irataiból - néhány XV-XVI. századi kiváltságlevelet leszámítva - semmi sem maradt fenn. így a három város 1686 előtti történetének, fejlődésének kutatásakor a más levéltárakban és egyéb intézményekben megőrzött korabeli iratokra, térképekre, metszetekre vagyunk utalva. A török uralom megszűnte utáni időkre vonatkozóan azonban rendelkezésünkre állnak mindenekelőtt Budának, Pestnek és Óbudának, majd az 1873-ban egyesített Budapestnek Budapest Főváros Levéltárában őrzött iratai és az országos hatáskörű szerveknek a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratai. E két levéltárban terveket és térképeket is nagy mennyiségben találunk témánkra vonatkozóan. Budapesti tervek és térképek azonban nagy számban vannak egyéb intézmények, főként a Budapesti Történeti Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye gondozásában is. Egyazon szerv vagy személy működése során keletkezett tervek és térképek gyakran több intézmény között oszlanak meg, mivel ezekre nézve a legutóbbi időkig nem volt pontosan elhatárolva a levéltárak, múzeumok és könyvtárak gyűjtőköre. Budapestet és környékét ábrázoló térképek nem csak a hazai intézményekben vannak. Számos budai és pesti térképet őriznek a bécsi levél120 EURÓPAI FŐVÁROSOK
