Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
Egyéb kápolnák A Központi Városháza kápolnáját sokáig nem használták. 1923-ban felmerült a helyreállítása vagy legalábbis egy új kis kápolna létesítése a földszinti bejárat mellett a városházára belépők részére.694 A budai hegyekben, a Budakeszi út 51. sz. alatt álló, Segítő Szűz Mária és Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolnát (Szent László kápolnát), amely a báró Csólich család tulajdonában volt, a főváros 1927- ben megszerezte, restaurálta és sekrestyével bővítette. 1930 májusában a zugligeti lelkész javasolta, hogy a hárshegyi cserkésztábor számára cserkésztemplommá alakítsák át, és ehhez kapcsolódva Szent Imre emlékét örökítsék meg. A lelkész a hercegprímáshoz fordult a meglévő Nepomuki Szent János-főoltár lecserélése, új Szent Imre-oltárkép készítése és annak augusztusi felszentelése érdekében, és új lelkész kihelyezését kérte. A fő problémát az új lelkész lakásának és ellátásának biztosítása jelentette.695 Az ötlet nem valósult meg, de a kápolna felújítását és felszentelését (1932) követően valóban a cserkésztábor lakóit szolgálta. A későbbiekben Ferenchalmi Szűz Mária-kápolna néven szerepelt, mára bezárt, romos állapotban van. Temetőkápolnák A temetőkápolnákat általában kizárólag gyászszertartás céljára használták. Kivétel volt ez alól a Kerepesi és a Farkasréti temető kápolnája (ld. 202. p.), melyek egyben a környékbéli hívők istentiszteleti helyéül is szolgáltak. Az 1920-as években felmerült a honvédsírokat is őrző tabáni temető (mai XII. Csörsz utca) megszüntetése, illetve a temető parkká történő átalakítása és „az ott meglévő igen szép kápolna” emlékkápolnává való alakítása.696 Ez azonban nem történt meg, a II. világháború alatt megsemmisült. Az 1910-ben megnyitott Óbudai temető (Bécsi út-Pomázi út) kápolnája 1930-ban épült. A szerény kis neoromán épület terveit a fővárosi középítési (II.) ügyosztály munkatársa, Adamek Ferenc készítette.697 A Rákoskeresztúri temetőben (1886) sem volt kápolna. Több ízben felmerült (1928, 1935) az igény, és 1940- ben Szendy Károly polgármester ígéretet tett arra, hogy 1941-re 100 000 pengőt irányoz elő kápolnaépítés céljára, amit a hercegprímás hálálkodó szavakkal köszönt meg: „Méltóságod ezen nemes elhatározása újabb bizonyítéka annak, hogy a bölcs vezetése alatt álló székesfőváros az Egyház ügyét mindenkor hathatósan előmozdítani igyekszik.” A közeli Horthy Miklós (ma Bajcsy-Zsilinszky) Kórház lelkésze is kérte, hogy a Farkasréti temetőhöz hasonlóan a Rákoskeresztúri temetőben is épüljön kápolna sírbolttal és sírfülkékkel. Kérését azzal indokolta, hogy sok szegény ember jön temetésre szombat-vasárnap, mivel ekkor érnek rá, azonban nem tudnak misét hallgatni.698 A kápolna nem épült meg. A Városháza utcai homlokzat tornya mutatja az egykori kápolna helyét. Alapfy László felvétele A volt Szent László kápolna FORTEPAN 26803 / GedruschekTibor, 1954 Az óbudai temetőkápolna, 1928, Adamek Ferenc. BFL XV17.A328 KT te 6/10 Az óbudai kápolna helyszínrajza, é.n. BFL XV16.e.255/15 694 Fővárosi Közlöny 34 (1923) 24. sz. május 22. 1193. p. A kápolna megnyitását Joannovich Pál és Platthy György törvényhatósági bizottsági tagok (egyben országgyűlési képviselők) javasolták. 695 PrL Egyk Kát 25,2301/1930; BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 696 Posta Sándor javaslata. Fővárosi Közlöny 38 (1927) 20. sz. május 6. 1175. p. 697 BFL XV.17.d.328 KT te 6/9. 698 PrL Egyk Kát 29, 84/1941. 285 Az óbudai temetőkápolna ma Marek Lajos felvétele
