Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A plébániák rendezése a háború után (1918-1923)
A telkek kijelölése A következő lépés a plébániatemplomok és a plébániák helyének kijelölése volt. A szükséges telkeket a főváros bocsátotta az egyház rendelkezésére, ezért elsősorban a meglévő telkeiből próbált gazdálkodni. Ahol a fővárosnak nem volt saját telke, vagy a teljes terület beépített volt, ott telekcserével, vásárlással vagy kisajátítással jutott a templomépítés céljára alkalmas területhez. A város egészére vonatkozó rendezési terv - amely a várostervezési szempontok figyelembe vételével kijelölte volna a középületek, templomok, városrészközpontok helyét - nem készült, egy-egy kisebb területre születtek csak elképzelések vagy helyi szabályozási tervek. A város területén a templomok elhelyezése esetenkénti megoldást igényelt. A tíz újonnan létesítendő plébánia templomainak és plébániaépületeinek elhelyezésére vonatkozó javaslatot Warga László, a városépítési (III.) ügyosztály munkatársa állította össze.28 Rómaifürdőn csak egy elemi iskola céljára kijelölt fővárosi telek (Keve utca 17., ma Keve utca 41.) állt rendelkezésre, ezért új telket kellett volna vásárolni (50 000-60 000 korona értékben). Az Angyalföld és környékére kidolgozott szabályozási terv új városrész kiépítését vette tervbe az 1910-es években megvásárolt hatalmas Krausz Mayer-féle telken, ahol a városrész templomának is találtak helyet. A másik javasolt, Angyalföld kiépült területéhez közelebb eső helyszínen a főváros szintén a zsidó származású kereskedő és nagyiparos Krausz Mayer örököseitől szerzett telket a Nemzeti Fogadalmi Templom Egyesület által építendő intézmény számára. Az egyesület rövid időn belül népjóléti, gyermekvédelmi intézményeket és ehhez kapcsolódóan szükségkápolnát kívánt emelni. A főváros ezek közelében tervezte felépíteni az új plébániatemplomot és plébániát.29 Szükség esetén a belsőbb városrészben tervezték telek vásárlását (300 000-400 000 korona). Rákosfalván a meglévő régi templom bővítésében, a tér rendezése során pedig plébániaház megvalósításán gondolkodott a főváros. Végső esetben a tér keleti oldalán lévő iskolatelek egy részét akarták igénybe venni a plébánia céljára. Zuglóban a bencés renddel kötött területátengedési szerződés, illetve az azt megelőzően történt szabályozás következtében a templom elhelyezése a volt Andrássy-féle telken megoldott volt.30 Az ideiglenes templom részére a főváros már kijelölte a Bosnyák tér-Hajcsár utca (ma Nagy Lajos király útja) sarkán fekvő fővárosi telket. A domonkosok meglévő temploma a Thököly úti plébánia rendelkezésére állt. A Hermina úti plébánia részére a meglévő kis romantikus kápolna bővítése jelentette a megoldást, és az ingatlan a plébániaháznak is megfelelő helyet kínált (1799 hrsz, 981 négyszögöl). A Damjanich utcai plébánia elhelyezése nehezebb feladatot jelentett. A főváros nem rendelkezett telekkel a környéken, újat pedig nehezen és drágán lehetett volna vásárolni (legalább 1 000 000 koronáért). Egyedül a hercegprímás védnöksége alatt álló Damjanich utcai ingatlan jött szóba (4218 hrsz, 3599 négyszögöl). A Tisztviselőtelepen a Rezső tér volt kijelölve templom céljára, a plébániaiak részére pedig a tér sarkán fekvő iskolatelek egy részét lehetett felhasználni. A Kelenfóld-lágymányosi plébániatemplomot a mai Móricz Zsigmond körtér környékén tervezték elhelyezni A főváros már a háború előtt megállapodott a ciszterciekkel arról, hogy a rend fogja vezetni a kelenföldi plébániát Az akkori városrendezési tervben a III. ügyosztály a Feneketlen-tóval szemben, a Gellért-hegy oldalán (1) (nagyjából a mai Szent Imre-templom és gimnázium helyére) helyezte el a rendi épületegyüttest, bár a telkek magántulajdonban voltak AIII. ügyosztály városrendezési szempontból ragaszkodott a nagyszabású, háború előtti elképzelés megvalósításához. A telekkérdés megoldatlansága és a kellő anyagiak híján azonban egyelőre csak ideiglenes templomot lehetett emelni, sőt annak az elhelyezése is problémás volt. A környéken nem állt rendelkezésre fővárosi telek. Az egyházközség ideiglenes templom- és plébániaépület céljára az Átlós (ma Bartók Béla) út és a Fehérvári út sarkán fekvő 4000 négyszögöl nagyságú telektömb (2) megszerzését kérte, amit az ügyosztály az ingatlan árától tett függővé. A ciszterci rendnek a Villányi út elején volt ingatlana (3), később idekerült az ideiglenes templom és a plébánia. A XI. ügyosztály a Bartók Béla út, a Bertalan utca, a lágymányosi Holt-Duna-ág és a Verpeléti út (Budai körút, ma Karinthy Frigyes út) (4) között látta célszerűnek a templom elhelyezését, ezt azonban a rend nem támogatta, és megfelelő telek sem állt ott rendelkezésre.31 A városmajori plébánia telkének kijelölése a javaslat készítésének idején már folyamatban volt, a főváros nem sokkal később a Városmajor egy részét ideiglenes használatra átadta a városmajori egyházközségnek. Warga nem foglalkozott a Lipótváros-lőportárdűlői és a középsőferencvárosi plébániatemplomok elhelyezésével sem (ezek nem szerepeltek az egyházi hatóság által 1919-ben létesített plébániák között). 28 BFL IV.1407.b 8416/1921-XI. es. 7461/71-III. cs. 1921. november 19. A 33 XXIV/23.a ttsz. 9 darab helyszínrajzi vázlat mutatta az elképzelést (ezek az irat mellékletét képezték, de nincsenek csatolva az irathoz, nem fellelhetők). 29 BFL IV.1407.b 3076/1921 cs. (69 604/1921-III. üi. sz.) Az egyesület elnöke gróf Apponyi Albertné volt. 30 Az Andrássy-féle telek a mai Bosnyák téri templomtól kifelé húzódott. BFL IV.1403.a 1097/1914 kgy. sz. határozat, 1914. június 10; 1440/1914 kgy. sz. határozat, 1914. július 8; 419/1916 kgy. sz. határozat, 1916. április 12. 31 A XI. ügyosztály 1922. február 1-i jelentésében ismertette a lehetőségeket. II. sz. jelentés a kegyúri előkészítő albizottsághoz. Fővárosi Közlöny 33 (1922) 53. sz. december 1. 25-26. p. Warga László (1878-1952) építészmérnök, műegyetemi tanár. A városépítés nemzetközileg elismert magyar úttörője. 1905-ben már a fővárosnál dolgozott. 1913- tól műszaki tanácsos. 1922-től a fővárosi városrendezési alosztály vezetője. 1929-ben hívták meg az újonnan felállított Városépítési Tanszék, utóbb Intézet megszervezésére és vezetésére. A kép forrása: Építés-építészettudomány 10 (1978) 363. p. A Kelenföld-lágymányosi plébániatemplom lehetséges elhelyezései a Móricz Zsigmond körtér környékén BFLXV.16.e.251/77 27
