Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
Magyar Felatánlás Temploma 1944, Engesztelés temploma, megvalósulatlan Badalik Bertalan (1890-1965) a Thököly úti domonkos templom első plébánosa, az osztrák-magyar domonkos rendtartomány (1933-1938), majd az önállósított magyar rendtartomány főnöke. Aktív szerepet játszott a magyar egyházi életben, kiváló hitszónok és jó szervező volt, többek között az Actio Catholica alelnöki tisztét is betöltötte. Csernoch János hercegprímás aranymiséjén is ő volt az ünnepi szónok, sőt Csernoch temetési beszédét is ő tartotta. A kép forrása: Hauser 1930.72. p. 1944 októberében a főváros elhatározta, hogy felépíti a Magyar Felajánlás Templomát. „Őseink példáját követve, a mai válságos időkben, Szent Margit szentté avatásának évében az ő áldozatos önfeláldozása érdemeinek nemzetünk javára leendő további kiérdemlése végett [...] dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek úr Őfőmagasságának, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának előzetes hozzájárulásával a főváros fogadalmi felajánlásaként elhatározom, hogy a Főváros a Szent Margitszigeten, a régi Dömés kolostor romjai mellett a Közmunkák Tanácsa által kijelölt helyen Árpádházi Szent Margit tiszteletére, lehetőleg a korabeli stílus hangulatában megépíti a »Magyar Felajánlás Templomát«, melyben Szent Margit szellemében, az ő apácarendjén keresztül a nap minden órájában és percében felajánljuk magunkat Magyarország Patrónájának, a Boldogságos Szűznek, kérve, hogy felajánlásunkat Szent Margit példájára fogadja el és vegyen bennünket és nemzetünket oltalmába, ugyanakkor Szent Margit áldozatos példamutatásának követésére, a nemzetért és a magyarság lelkének egységéért való örök könyörgés biztosítására a templommal összefüggően 20 Dömés apáca elhelyezésére alkalmas kolostort létesít”.642 A fogadalmi templom és kolostor együttesét a margitszigeti domonkos kolostor romjai mellé tervezték felépíteni az 1943-ban szentté avatott Árpádházi Szent Margit tiszteletére. A mögöttes eszme értelmében a magyar nemzet Szent Margit példájára felajánlja magát az ország patrónájának, a Boldogságos Szűznek. A munkálatokat a főváros a nyilvános tervpályázat után minél hamarább - a háborús építési nehézségek megszűnésével - meg kívánta kezdeni. A pályázat azonban elmaradt. Mi volt az előzménye a főváros elhatározásának? Badalik Bertalan régóta tervezte a domonkos rend női ágának visszatelepítését, amire 1944-ben, Margit szentté avatása (1943) kapcsán új alkalom adódott. A domonkosok a középkori kolostor romjai mellé kívántak egy új épületegyüttest elhelyezni. 1944 februárjában Badalik a templom és kolostor terveinek elkészítésével Petrovácz Gyulát bízta meg, aki néhány évvel előbb már dolgozott a rendnek.643 Petrovácz 1943-ban készítette el a kolostor és a templom első tervvázlatát. Badalik - bíborosi engedéllyel a kezében - 1944 januárjában kérte a Margitszigetet kezelő Fővárosi Közmunkák Tanácsa jóváhagyását az apácák visszatelepítéséhez, valamint a rendház és „a magyarok engesztelő temploma” felépítéséhez. A középkori domonkos kolostor templomának szentélyére a 20. század elején József főherceg László főherceg emlékére épített kápolnát, amelyet a domonkosok szerettek volna felhasználni az újjáépítés során. Az FKT elviekben támogatta az építést, azonban kikötötte, hogy a László-kápolna nem használható fel, és a kolostor nem zavarhatja a sziget rendeltetését, vagyis minimális területet vehet igénybe. Az FKT a területszükséglet 642 BFL IV.1403.a 365/1944 kgy. sz. határozat (1944. október 26.) 643 PrL Egyk KEH 807/1941, PrL Egyk KEH 99/1942. Petrovácz a Thököly úti templom részére 1941-ben Szent Margit-oltárt, 1942-ben Jézus Szíve márványszobrot és mellékoltárokat tervezett, amelyeket a KEH korszerűtlen és idejét múlt stílusúnak tartott, de engedélyezte a megrendelő és a tervező személyére való tekintettel. 270 Az együttes egyik tervezett elhelyezése a margitszigeti domonkos kolostor romjai mellett BFLXV.17.h.58
