Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
megállapítására „[tjanácsunk egyik kiváló és nagy gyakorlati tapasztalattal bíró tagját, Petrovácz Gyula kormányfőtanácsos urat”kérte fel, a terület kijelölésére pedig felállította a Margitsziget Bizottságot.644 Petrovácz ekkoriban már nem kapott templom- és feltehetően egyéb tervezési megbízást sem, irodáját fel kellett adnia. Az építész 1944 márciusában több elhelyezési vázlatot, valamint a kolostor és a templom vázlattervét is elkészítette. Az egyszerű homlokzat a Petrovácz-féle jellegtelen és sablonos, az eddigi terveiben alkalmazott díszítésteli történeti stílusú homlokzatokhoz képest azonban nagy változást mutat, ugyanis modern, díszítésmentes stílusban készült. A tartományfőnök a tervezővel együtt rendkívüli hittel harcolt a háború kellős közepén irreális elképzelésért, a rend azonban anyagi helyzete miatt nem tudta megvalósítani az építést. A bizottság 1944 szeptemberében pályázat meghirdetését írta elő, amit a rend nem tudott vállalni. A fővárostól kért segítséget, amely elvben át is vállalta az építés költségeit, a terveket azonban, elsősorban a kis méretek miatt, nem találta jónak. A templom fele-, a kolostor negyedakkora területű volt, mint a középkori építmény, ez a búcsújáróhelyre egyidejűleg várható 10-50 000 fős tömeg számára nem lett volna elég. A főváros építészetileg, valamint a környezetbe való illeszkedés szempontjából (genius loci) sem fogadta el Petrovácz tervét. A főváros a háborús helyzet miatt októbertől nem foglalkozott tovább az üggyel. A háború után, 1948-ban Lux Kálmán építész, restaurátor, aki 1938-ban fiával, Lux Géza építészmérnökkel közösen tárta fel a margitszigeti domonkos apácakolostor sírkápolnáját, felvetette, hogy a kolostort újjá kellene építeni, pontosabban a romok alapján 80-90%-ban rekonstruálni. Ezért helyszíni szemlét tartottak Gerő László, a fővárosi magasépítési ügyosztály műszaki tanácsosa, Jajczay János művészettörténész és az újlaki plébános részvételével. A szemle résztvevői az (ekkor már) Engesztelés templomát és a kolostort a domonkos kolostortól távolabb, a klarissza zárda romjain, a sziget közepén gondolták elhelyezni, ahol nagyobb volt a hely a várhatóan nagyszámú látogató fogadására. A domonkos rom melletti László-kápolnát értéktelennek, elbonthatónak ítélték.645 Az újlaki plébános is úgy vélte, hogy a sziget a vallásos és nemzeti élet központja lehetne. Az ügy 1948 decemberében került a bíboros elé. A háború, majd a kiépülő kommunista diktatúra megakadályozta a zarándokhely létrejöttét. A sziget ma a pihenés, a szórakozás és a sport céljait szolgálja. 644 Az FKT levele Badalik Bertalannak. PrL Egyk 8698/1948. A Margitszigetre tervezett zárda és templom terveit a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény (Tartományfőnöki iratok, 1944-1945, 1948-1949) őrzi. A forrásra Gilányi Magdolna hívta fel a figyelmemet, és rendelkezésemre bocsátotta kéziratát, mely a tervezett domonkos templom és kolostor tervezéstörténetét részletesen feldolgozza. Gilányi 2013. BFL XV.17.h.58. 645 ELKHBTK MI KEH 89/1948. FÖLDSZINT. A margitszigeti domonkos templom és kolostor tervei modern, viszonylag egyszerű homlokzati kialakítással, 1944. március, Petrovácz Gyula BFLXV.17.h.58 271
