Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
A II. világháború után Slachta Margitnak köszönhetően új fordulatot vett az ügy. Slachta ekkor már több mint egy évtizede kitartóan dolgozott a Szentlélek templom megvalósításán, és felkarolta az Árpád-emléktemplom építésének ügyét is. Óbuda-Hegyvidéken alakulóban volt az új lelkészség, későbbiekben plébánia, ahol új templom építése volt várható. Slachta tervei között szerepelt a Szociális Testvérek Társasága férfi ágának megalapítása, amely a plébániai teendőket látta volna el. Egyházi és kultúrközpontot, valamint aggok otthonát szeretett volna létesíteni számukra. Slachta 1945 novemberében újra elővette a régi, 1938. évi Brunswig-féle templomtervet, és a New York-i felhőkacolókat idéző, kereszt alaprajzú toronytemplomot a Gellért-hegy helyett a Bécsi út menti Árpád téren, a Szentlélek helyett egyelőre Árpád tiszteletére valósította volna meg.639 Utópisztikus elképzelése szerint az egymás felett elhelyezett, különböző történeti korokat jelképező kápolnák a földszinti Árpádházi Szentek kápolnájától vezettek volna az 1938-as eucharisztikus évig. Az altemplomba kerülhetett volna a nemzeti panteon. A Fesztykörkép idetelepítése is felmerült. A toronyépület középső magvában elhelyezett kápolnasor körül csigalépcső vezetett volna a felső szintre, a Szentlélek kápolnájába, a közlekedést lift biztosította volna. A kereszt száraiban jelentős katolikusok (nem szentek), hazafiak, köztük Pázmány Péter, Batthyány-Strattman László szobra kapott volna helyet. A templom mellett gondolta elhelyezni a Szociális Testvérek Társasága leendő férfi ágát, valamint az alkalmanként a Szent Jobbot szállító Aranyvonatot is. Az épületegyüttest a Bécsből érkező turisták első állomásának szánta, elképzelése szerint a női ág megélhetését az idegenforgalmi bevételek biztosították volna. Slachta fontosnak tartotta, hogy a templom plébániai rangot kapjon, ami lehetővé tette volna a férfiág anyagi fenntartását Slachta Margit 1945 októberében, majd decemberében kérte Mindszenty bíborostól, hogy támogassa elképzelését. 1946 áprilisában megalakult az új, óbuda-hegyvidéki lelkészség, és májusban Slachta újra írt a bíborosnak. Levelében felvázolta hosszú távú, háromlépcsős tervét, melynek első lépéseként szükségkápolna építését tervezte a plébánia részére. Ezt követte volna a monumentális Magyar Szentek temploma (köznyelven Árpád-emléktemplom) felépítése a „világközponti Szentlélektemplom előkészítő templomaként” a Bécsi út mentén, az Árpád téren. A végcél a Szentlélek-kultusz magyarországi központjának felépítése volt. 1946 júliusában a bíboros engedélyezte az Árpád-templom felépítését, de nem ígérte meg, hogy plébániai rangot fog kapni. Decemberre elkészült az Árpád-templom legújabb terve. A tervező Kismarty Lechner Jenő és Lóránd megtartotta Schulek Frigyes és fia, János előző terveiben alkalmazott monumentális köralaprajzú, centrális épületet, kupolás lezárással.640 Balázs Benedikta, a Szociális Testvérek Társasága ügyvezető nővérének 1947. májusi jelentéséből tudjuk, hogy a megvalósítás érdekében csupán igen szerény lépések történtek. A társaság és a hegyvidéki lelkészség katonai barakkot kért kölcsön a Flonvédelmi Minisztériumtól szükségkápolna céljára. A Feszty-körképnek Óbudán találtak helyet, ahol restaurálása meg is kezdődött. Az új rendezési terv szerint a Farkastoroki út és a Labore út között park létesült volna, az óbudai hegyeket sugárút kötötte volna össze, a Remetehegyi út lett volna a főút. Slachta Margit az újabb fejleményekről beszámolt a bíborosnak is. Az 1947 májusa után történtekről nincs információnk641 Felmerül a kérdés, hogy hogyan is születhettek meg ezek a teljes mértékben irreális gondolatok. A nagyfokú háborús pusztítás után a legkülönfélébb nagyszabású városrendezési pályázatok és tervek láttak napvilágot, melyek nem valósultak meg. Slachta - ahogy láttuk - már 1938-ban, jóval kedvezőbb gazdasági helyzetben is kezdeményezte az abszurd épületkolosszus felépítését. 639 Slachta Margit Árpád-emléktemplomra vonatkozó elképzeléséről ld. PrL Egyk 4430/1947 sz. 640 A Kiscelli Múzeum őrzi a különböző időben készült terveket: BTM KM Égy 61.26.56,61,94 (1912); ltsz.n.5 (1932); 66.18.7 (1946). 641 Az utolsó ismert adat 1947 májusából származik: a budapesti érseki általános helytartó a templom építését a plébánia ügyétől függetlenül, azaz önálló ügyként kezelte. PrL Egyk 4430/1947 sz. Schulek János építész (1872-1948) Magyar Építőművészet 29(1929) 3. sz. l.p. Kismarty Lechner Jenő és Kismarty Lechner Lóránd feltehetően ehhez a templomhoz készítette a tervet, mely a Brunswig-Wrightféle monumentális templomot idézi. Az Árpád-házi Szentek Emléktemplomának nevezték, de a bejárat fölött megjelenik a Szentlélek. Az alagsorba hatalmas panteont, a földszintre pedig Szent István templomát tervezték. Az emberek és a kapuzat aránya mutatja a templom monumentalitását. BTM KM Égy ltsz. 66.62.9 269
