Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
A templom legutolsó terve Majsai 1947.24. p. A Szentföld hazai zarándoktemploma_________________________ Magyar Szentföld Megváltás temploma, 1940-1949, befejezetlen II. Heinrich István utca 3.623 A Szentföld templom vasbetonváza ma Alapfy László felvétele Jézus szülőföldjének szent helyeit - katolikus részről - évszázadok óta a ferences szerzetesek gondozzák. P. Majsai Mór ferences szerzetes többször járt Palesztinában, és megfogalmazódott benne a Magyar Szentföld létrehozásának gondolata. A szentföldi mozgalom keretében létrejött bizottság hazai zarándokhelyet kívánt létrehozni, a Magyar Szentföldet (Szentföldi Múzeumot), amelyben a szentföldi kegyhelyek másolatai kaptak volna helyet, illetve később a Megváltás történetének bemutatására szánták. A világon egyedül Amerikában és Hollandiában épült hasonló a századforduló táján. A bizottság a megvalósítást a budai ferencesekre bízta, akik először a pasaréti templom és rendház tervezőjét, Rimanóczy Gyulát kérték fel a rózsadombi Veronika-kápolna mellett kialakítandó Szentföldi Múzeum és ferences rendház tervezésére. Erről tanúskodik Rimanóczy 1935-ben készült terve.623 624 A rendnek azonban nemsokára sikerült a Hűvösvölgyben (Heinrich u. 5, illetve 3. sz.) egy nagyobb ingatlanra szert tennie a zárda, a kápolna és a Szentföldi Múzeum céljára.625 A zárdában kiépítendő Golgota kápolna kialakításába Majsai bevonta a közelben lakó Molnár Farkast. A balodali érzelmű, viszonylag fiatal, 40 éves építész elsősorban modern családi- és társasháztervezésben rendelkezett tapasztalattal, 1937-38-ban azonban nem volt munkája. Feleségének köszönhetően került kapcsolatba Majsaival.626 A szerzetes elégedett lehetett az építésszel, mert nemsokára megbízta a Szentföld templom tervezésével. A ferences rend a pasaréti templom építésekor - jóllehet főleg anyagi okokból - már megmutatta a modern 623 Az utolsó korabeli forrás A Magyar Szentföld tíz éve. A legfőbb forrás azonban a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár (MFKL) Kézirattár iratanyaga, melyet Harsányi István építéstörténeti tudományos tervdokumentációban dolgozott fel, és azt volt szíves rendelkezésemre bocsátani, a képek javarészt a dokumentációból, illetve az MFKL kézirattárából származnak. Egyéb esetében külön jelzem a forrást. 624 MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum Rimanóczy Gyula hagyatéka, ltsz. 93.01.15. 625 BFL XV.37.d. 11377/1 hrsz. Az eredeti telekkönyvi betétek nincsenek meg, utólag szerkesztett tulajdonlapok állnak rendelkezésre. 626 Ferkai András Molnár Farkasról írt monográfiájában részletesen elemzi és értékeli a művet. Feltételezi, hogy a munka megszerzésében Molnár feleségének is szerepe lehetett. Ferkai 2011. 258
