Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
A tervezett épületegyüttes helyszínrajza, Kinga (ma Apor Vilmos) tér Magyar Építőművészet 1 (1942) 12. sz. 318. p. A templom és környékének helyszínrajza és kertészeti rendezése, 1939, polgármesteri II. ügyosztály BFL IV.1409.C 2873/ 1939-III. cs. 1939-től az egyházközség újra kezdeményezte a végleges templom építését. 1940 őszén mintegy 158 000 pengő (128 000 pengő a hívők gyűjtéséből, 30 000 pengő a terv eszmei értéke) és némi vasanyag birtokában a tervek engedélyezését kérte az egyházi hatóságtól, amely átadta a KEH-nek véleményezésre „vitéz Irsy László a Közmunkák Tanácsa alelnökének” (nem pedig építésznek!) terveit.579 Molnár minden szempontból jónak, korszerűnek találta az alaprajzot, kiemelte a belső megoldást, a finomvonalú és harmonikus homlokzatot és a jó tömegeloszlást.580 Az általános érseki helytartó szerint a „buzgó, eléggé jómódú hívőközösség [...] szent erőszakkal” akarta a templomot az érsek által előzőleg megjelölt sorrend felborításával előbb felépíteni. Az érsek viszont ragaszkodott a templomépítési sorrendhez, a terveket pedig esztétikai, szerkezeti és fűtési szempontból sem találta megfelelőnek: kifogásolta a torony és a homlokzat kiképzését, valamint a szentély nagy ablakainak célszerűtlenségét. Időközben a hívek 200 000 pengőt gyűjtöttek össze, és beszerezték az építőanyagot.581 Az érsek 1941 márciusában elfogadta a 2510 fős templom módosított terveit. A háromhajós templomot három félköríves apszis zárja le a főoltár mögötti körüljáróval. A háromtornyos főhomlokzat közepén hatalmas torony emelkedik. A modern, magasba törő, enyhén gótizáló templom az amerikai felhőkarcolókat idézi. Az egyházközség harca azonban csak most kezdődött, mivel mielőbb hozzá akartak fogni a munkához. A templomépítés fő mozgatórugója a világi elnök, dr. Wünscher Frigyes, a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet alelnök-vezérigazgatója, az egyházközség díszelnöke pedig Karafiáth Jenő főpolgármester volt. 579 Az egyházközség küzdelmét és az építés körülményeit a PrL Egyk 2446/1943 sz. irat tartalmazza, az egyéb forrást külön jelezzük. 580 PrL KEH 1017/1940. 581 Vállalkozók Lapja 61 (1940) december 23. 4. p. 236