Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
Wünscher éveken keresztül szívét-lelkét, energiáit, de elsősorban kapcsolatait bevetve küzdött az ügyért:582 „A párt mint arról meggyőződtünk, kétségtelenül mellettünk van.” 1941 nyarán hosszú kívánságlistát írt Karafiáth főpolgármesternek, kérte, hogy a közgyűlés tárgyalja a templom helyének kijelölését, majd a terveket. A tervek elkészítésére nyilvános tervpályázatot kellett volna kiírni, Wünscher azonban kérte, hogy a közgyűlés tekintsen el ettől, mivel a tervek már elkészültek, az Egyházművészeti Tanács és az egyházi hatóság elfogadta azokat. Az építkezés lebonyolítójaként Osvai Gyula építészmérnököt, az egyházközség tagját jelölte meg. Szerették volna egyidejűleg elérni a szomszédos Szendy-árok beboltozását, valamint a templom környékének rendezését, ami együtt járt volna a Mátyás király sétány kialakításával (1943-ban Mátyás születésének 500. évfordulój át ünnepelte a nemzet). A várható építési költség 600 000 pengőt tett ki, ennek az előírt egyharmadával rendelkezett az egyházközség, de pénzük folyamatosan veszített értékéből. Wünscher a főváros által fizetendő 400 000 pengő biztosítására egész konkrét javaslattal állt elő. Mivel a templomépítési sorrend miatt a templomépítési alapból csak 1945-ben lehetett volna biztosítani az összeget, javasolta, hogy a főváros évi 100 000 pengős kölcsönt vegyen föl e célra, illetve a Mátyás sétány építésére fordítandó összeg egy részéből fedezze a templom alapozásának költségeit. Októberben a főváros „a plébániatemplomnak az egyházközség által Irsy László műépítész tervei szerint való felépítéséhez kivételesen elvben hozzájárult” Wünscher erőteljes (erőszakos) küzdelmének eredményeként a hercegprímás hozzájárult a templomépítési sorrend felborításához, a közgyűlés pedig megszavazta a költségek 60%-ának biztosítását. A főváros a tervezett 600 000 pengős költségvetést az emelkedő anyagárak és munkabérek miatt nem tartotta elegendőnek a tervek megvalósításához, és nemcsak a költségek, hanem az esetleg felmerülő többletköltségek 60%-ának a biztosítását is vállalta.583 Az eladásra készült képeslapokon látható makett nagyszabású, háromtornyos épületet mutat kétféle változatban: a két oldalsó kisebb torony négyszög, illetve köralaprajzú megoldásával. A tervek és az elkezdett munkák alapján valószínű, hogy az utóbbi valósult volna meg.584 A hercegprímás elhelyezte a templom alapkövét, de a helyet csak egy év múlva, 1942 májusában jelölte ki a főváros a földrajzi viszonyok (lejtős terepviszonyok) és a városrendezési szempontok figyelembevételével. A Magyar Építőművészet 1942. év végi száma ismertette az FKT városrendezési elképzeléseit. A Kinga (mai Apor Vilmos) tér jelentős utak betorkollásával fontos budai gócponttá vált. A templom főhomlokzata a jövőben rendezendő Kinga tér és a város felőli forgalom irányába tekintett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa körforgalom létesítését javasolta. A terven a tér enyhén emelkedő, hosszúkás, utcakiszélesítés jellegű volt, ezáltal kellő perspektívát adott a domboldalon emelkedő monumentális templomnak. A rávezetést biztosította, hogy a templom tornya a Pilsudszky (ma Stromfeld Aurél) út tengelyébe került.585 1940-ben a Kinga tér keleti részén, pontosabban a Csörsz utca, Jagelló út és Sirály utca közötti háromszög alakú területen (a volt Németvölgyi temető csücske) egyébként a Budahegyvidéki Református Egyházközség is telket kapott templom, papiak és lelkészhivatal céljára.586 A hely kijelölését és az engedélyt az FKT Irsy László alelnök aláírásával (!) jóváhagyta. Rendelkezésre állt az építőanyag is. Az egyházközség 1942 májusában kérvényezte a fővárostól kripta létesítését: a torony alatt elhelyezendő 100 sírkamra értékesítéséből 300 000 pengő bevételre számítottak. A főváros a háborús pénzhiány miatt le akarta állítani az építkezést, de Wünscher ismét eredményesen harcolt, az építkezés - tornyok és kripta nélkül - szabad utat kapott a fővárostól, 1942 augusztusában pedig a hercegprímás is hozzájárult. Az egyházközség a 300 000 pengő fővárosi támogatás igénybevételével 1942-re csak az alapok elkészítését tervezte. 1943 elején a legfőbb gondot az építőanyag beszerzése jelentette, ugyanis a háborús helyzet miatt az óvóhelyek létesítésére csoportosították át, az Iparügyi Minisztérium a középítkezésektől (iskola, kórház stb.) is megvonta azt. Ennek ellenére a templom 1943 áprilisában kapott vasanyagot. (Irsy az Anyaggazdálkodási Építőipari Országos Bizottság elnöki tisztét is betöltötte egy darabig).587 1943-ban a Központi Anyaghivatal által biztosított építőanyagból, 410 000 pengő költséggel a földszinti padlóig tervezték megépíteni a templomot.588 Év végére azonban kiderült, hogy a költségek 568 000 pengőre növekedtek. 1944-re újabb 484 300 pengő felhasználását szavazta meg a főváros, ezzel megelőlegezte az egyház által biztosítani nem tudott 40% egy részét is.589 582 Wünscher Szendy polgármesterhez a főpolgármesteren, az érsekhez pedig Drahos János általános érseki helytartón át talált utat. Egy egész nyári küzdelem után sikerült rávennie a polgármestert, hogy a közgyűlés ősszel tárgyalja az ügyet. 583 BFL IV.1403.a 489/1941 kgy. sz. határozat. 584 A módosított tervhez (1941. március 15.) kapcsolódó makettről készült fotók a PrL Egyk 2446/1943-ban találhatók. 585 Kaffka Péter: A Kinga-tér rendezése. Magyar Építőművészet 42 (1942) december 3. 318-319. p. 586 Az egyház beépítési kötelezettséggel kapta meg a telket, de a háború közbeszólt. Ennek előzménye az volt, hogy 1934-ben telket kapott a Németvölgyi úton ingyenes használatra templom, papiak és lelkészi hivatal céljára. Azonban az egyház nem rendelkezett elég pénzzel, és tervet sem készíttetett. Helyette ingatlant vásárolt a Böszörményi út-Gál utca sarkán. Ezután kért a fővárostól telket a Kinga téren, a Németvölgyi úti telek helyett. BFL IV.1403.a 328/19440 kgy. sz. határozat 587 Vállalkozók Lapja 61 (1940) augusztus 14. 5. p. 588 BFL XV.17.d.328 KT T41, 24. doboz. 589 BFL IV.1403.a 81/1944, 162/1944 kgy. sz. határozat. A mai kép mutatja a meg nem valósult templom hatalmas méreteit. A mai kis templomot (baloldalt fenn) eredetileg kultúrháznak szánták. Winter Erzsébet felvétele Az épület a háború alatt és után tönkrement, széthordták. Raktár, 1967-től szolgáltatóház, majd diszkó működött benne. Az 1989. évi rendszerváltás után az egyház visszavásárolta, és az altemplomban 1999- ben urnás temetkezési helyet, majd fenn közösségi házat alakított ki, Müller Ferenc és Szauer Tibor tervei szerint. Alapfy László felvétele 237
