Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
A FELSŐKRISZTINAVÁROSI KERESZTELŐ SZENT JÁNOS-PLÉBÁNIATEMPLOM 1934, 1941-, befejezetlen XII. Apor Vilmos tér 9. Wünscher Frigyes (1892-1946) gazdaság- és szövetkezetpolitikus, felsőházi tag, közíró, egyetemi magántanár, tudományos társaságok tagja. Számos társadalmi-egyházi szervezet élén állt, a Magyarok Világszövetsége és az Actio Catholica alelnöke volt. Baráti és személyes kapcsolat fűzte az akkori politikai elit számos prominens alakjához, többek között Gömbös Gyulához, Kozma Miklóshoz és Horthy Miklóshoz is. Simon 2006. A templom elhelyezkedése, 1940 körül BFLXV.16.e.251/73 Gigászi küzdelem a háború alatt A felsőkrisztinavárosi egyházközség 1934-ben, közvetlenül a kultúrháznak szánt kistemplom felépítése után kérte a fővárost helyi lelkészség megalakítására. 1936-ban fővárosi kegyuraság alá került, és szeptember 1-én - a krisztinavárosi plébániából kiválva - létrejött a helyi lelkészség,574 amely 1940-ben emelkedett plébánia rangra. 1937-ben az egyházközség további területet kért a fővárostól lelkészi hivatal és lakás céljára. A kért terület park kialakítására, elöljárósági épület és plébánia elhelyezésére volt fenntartva, megszerzése folyamatban volt. Az elöljárósági épület céljára másik területet találtak, így a tanács engedélyezte, hogy az ideiglenes kápolna közelében fekvő területet lelkészség céljára használják, és parkot is kialakítsanak.575 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa is jóváhagyta azzal a feltétellel, hogy az új templom tervét is el kell készíteni. Irsy László díjmentesen vállalta a templom megtervezését: „A templomépítéssel kapcsolatban vitéz Irsy László látva erőfeszítéseinket, azt a nagylelkű ajánlatot tette, hogy az új templom terveit teljesen díjtalanul készíti el.” Az egyházközség világi elnöke, Wünscher Frigyes modellt rendelt a templomról 1000 pengőért, hogy egy sajtókampány segítségével pénzt gyűjthessenek a templomépítéshez. A modell fotója megjelent a Nemzeti Újság Képes Mellékletében. A hercegprímás nehezményezte, hogy csak innen értesült az akcióról.576 Az egyházközség szeretetotthon céljára további területet próbált szerezni.577 1939 novemberében elkészült a teljes terület kertészeti rendezési terve, mely egy igen kellemes pihenőparkot mutat a Szendy-árok és Németvölgyi-árok közötti területen díszfákkal, fenyőfákkal, fagyaloszlopokkal, soliter cserjékkel, valamint padokkal, részben pergolával. A terv két épületet tüntet föl: a megvalósult templomot (ideiglenes templomként funkcionált az eredetileg tervbe vett kultúrház helyén) és a kultúrházat (nagyjából a mai plébánia helyén). A végleges nagy templom nem szerepelt a terven.578 1939-ben megépült a plébániaház, amelynek környékét a főváros parkosította. 574 PrL Egyk Serédi Jusztinián 2782/1936 sz. leirata. 575 Fővárosi Közlöny 48 (1937) 33. sz. június 18. 1083. p; BFL IV. 1403.a 315/1937 kgy. sz. határozat. 576 PrL Egyk 2446/1943. PrL Egyk Kát 29, 5610/1938; Nemzeti Újság 20 (1938) 276 sz. Képes Melléklet. 577 1938 nyarán az egyházközség telket kért a fővárostól az Érdi úton szeretetotthon céljára. Négy évvel korábban bérelt helyiségben létesítettek négyszemélyes szeretetotthont, majd ezt hatvan személyesre bővítették. A kért telek részben iskola, részben telekpolitikai céllal volt fenntartva. A főváros elvileg támogatta az elképzelést, mivel az iskola másfelé is tudott terjeszkedni. 1940-ben a főváros 10 000 aranypengő áron eladta a telket, amelyet nyolc éven belül be kellett építeni a kérelemnek megfelelő módon. Időközben az egyházközség Pilisvörösvárra telepítette át a szeretetotthont. 1944-ben kérték a telek átengedését az esztergomi főegyházmegye részére katolikus diákotthon céljára. A főváros azonban csak jóval a háború után, a nyolcéves beépítési kötelezettség lejártakor reagált elutasítással. BFL IV.1409.C 6705/1938-III. cs. 578 BFL IV.1409.C 2873/1939-11. cs. 1943 januárjára elkészült a park, azonban nem tudni, hogy mennyiben tértek el a tervezettől. 235
