Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
A program keretében épülő templomok Külső-Soroksári úti Segítő Mária-plébániatemplom 1941-1943, BEFEJEZETLEN, ELBONTVA IX. SOROKSÁRI ÚT I36/A A főváros nagy területekkel rendelkezett Külső-Ferencvárosban. A gyáripar fellendülésével az itteni lakosság száma megnövekedett. A főváros 1885-ben a Külső-Soroksári úton iskolát emelt, melyben 1907-től misét is tartottak. A gyárak, a Közvágóhíd és a rendező pályaudvar szomszédságában a századforduló után tömegesen létesítettek fővárosi és állami lakásokat a legszegényebb rétegek számára. A Kén utcai kislakások 1910-ben, a Gubacsi úti kislakások 1911-ben, az állami szükséglakótelep (Dühöngő) 1919-1920-ban, a Gubacsi út-Illatos úti szükséglakások 1937-1938-ban épültek. Ezen a területen, a Timót utcában működött egyébként a M. Kir. Hadirokkant Otthon kápolnája. 1924-ben Kisegítő Kápolna Egyesület jött létre. A fővédnökséget József Ferenc főherceg, a védnökséget Mészáros János budapesti érseki helytartó, Ripka Ferenc főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester vállalta. 1926-ban, az egyházközség megalakulásakor állandó kápolnát létesítettek az Illatos úti iskolában, az alagsori helyiség azonban túlzsúfolt és levegőtlen volt. Az egyházközség az iskola szomszédságában, a Kén utca-Soroksári út sarkán elterülő fővárosi telket kérte temploma számára. Az 1911-ben épült iskola helye valamelyest kijelölte a Soroksári út hosszában húzódó külső városrész lehetséges központját. A telket iskola céljára tartották fenn, és születtek is tervek a már működő iskola bővítésére. Az egyházközség viszont ezt a területet gondolta a legalkalmasabbnak központi fekvése, a városrész fejlődése, illetve a városi házak bővítése miatt: „a terület állandóanfejlődő és a kikötő építkezése folytán jobban benépesülőf534 1928-ban helyi lelkészség alakult. A főváros 1933- ban ki is jelölte templom, plébánia és kultúrház együttes céljára a Soroksári út-Kén utca sarkán elhelyezkedő telket.535 A Soroksári útra Árkay Bertalan készítette el az akkortájt épülő pasaréti ferences templomra emlékeztető modern épület vázlattervét, nem ismert, hogy kinek a megbízásából. Ez azonban nem valósult meg.536Az 1935- ben újrainduló templomépítési program szerint a középsőferencvárosi, herminamezei és kelenföldi (szentimrevárosi) templom után a külsőferencvárosi következett volna. Az egyházközség még ez évben kérvényezte, hogy a kelenföldi templom után sor kerüljön temploma felépítésére „a főváros peremén, ahol a munkanélküliség és elkeseredettség” uralkodik.537 534 BFLIV.1409.C 6474/1932-1. cs. 535 Fővárosi Közlöny 44 (1933) 33. sz. július 14. 917. p. 536 BTM KM Égy ltsz. 68.95.11. 537 BFLIV.1409.C 3357/1936-1. cs. 223 AIX. kerületben a főváros sok telekkel rendelkezett (piros színezés, piros körvonal) BFLXV.16.e.251/80 A templomot az Illatos úti iskola és a Kén utcai munkástelep háztömjébe tervezték. BFLXV.16.e.251/80
