Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Az egyházközség ezután ugyanott más formájú és nagyobb telket kért az épület jobb elhelyezhetősége, jobb megközelíthetősége és esztétikai szempontok miatt. Az újabb tervváltozat elhelyezésében, méreteiben és kialakításában is eltért a kiindulástól, a templom alacsony, vaskos, lapos tetős középtornyot kapott. A tanács és az Fővárosi Közmunkák Tanács leginkább a torony megoldását bírálta. A városrendezési és a magánépítési szakbizottság elfogadta a terveket, az FKT azonban - főleg a torony kiképzése miatt - nem tartotta megfelelőnek. Az „ókeresztény stílusú'’ újabb változatot Fiala Ferenc már Lehoczky György építész és díszítőművészszel készítette el. Lehoczky már korábban modern formákban gondolkodott. 1930-1932-ben készített vázlatfüzetében két különleges, egyedi modern templom vázlata látható. Az egyházközség novemberben engedélyeztette az ekkor már ideiglenes kultúrház és istentisztelet céljára szolgáló épület újabb terveit. Feltehetően elegendő pénz gyűlt össze, mert az egyházközség sürgette az engedélyezést, és a tanács felszólítására kijelentette, hogy az építéshez nem igényel fővárosi segítséget. December közepén az FKT engedélyezte, és az egyházközség 1934 januárjában ideiglenes jelleggel megkapta az engedélyt: a bádogtető elhagyásával a tornyot arányosan magasítani kellett.426 A két fiatal építész - Fiala elmondása szerint - az egyházközség maradi felfogásával küzdött.427 (Budán ekkor már állt a városmajori modern templom, a szintén modern pasaréti templom pedig épült.) Fiala ekkoriban publikált cikkeiben a modern építészet mellett foglalt állást, és „a hatalom és a befolyás tehetségtelen]ei’-vel, köztük Petrováczcal szembeni ellenérzéseit hangoztatta: „a történelmi stílus nemcsak a házak és épületek külsején, hanem az emberek természetében is annyira uralkodik még. Hol van a világnak még egy olyan országa, ahol a teljesen elproletarizálódott alsó és felső középosztály annyira benn él még a feudális stílusban. [...] Van-e még a világnak egy olyan tornyos országa, mint Magyarország, ahol az otthont építő kis és nagyhivatalnokok, nyugdíjasok öt garasukból hármat a teljesen külsőséget szolgáló toronyra szánnak” - fürdőszobaépítés helyett.428 426 BFL IV.1409.C 5133/1933-III. cs. A városszabályozási bizottság nem tartotta jónak a torony tűzfalas megoldását - az FKT előző véleményével egyezően lapos tetős tornyot javasolt. A II. ügyosztály a tervezett bádogtető elhagyását és helyette a torony arányos magasítását ajánlotta. A XIII. ügyosztály szakbizottsága Petrovácz Gyula elnökletével két jelentős észrevételt tett. Kifogásolta a homlokzat egységes stílusú megjelenését (forma és anyag szempontjából), valamint a tervezett oikos tető statikai megoldását. Az oikos tető rombusz alakú rácsozatot formáló, nyitott deszkafedélszék. A két világháború között alkalmazták, többnyire templomok belső terének íves lezárására, szép és takarékos megoldás. Esetünkben Barcsay János statikus volt a tervező. Sajnos a terv nem valósult meg. 427 Fiala 1935. 141. p. 428 Fiala Ferenc: Szovjetstílus? Korunk Szava 3 (1933) 22. sz. november 15. 378-379. p; Fiala Ferenc: A modern magyar egyházművészet diadala. Korunk Szava 4 (1934) március 1. 99. p. Lehoczky György különleges, modern, korát megelőző templom vázlattervei valószínűsítik, hogy a felsőkrisztinavárosi templom tervezésében döntő szerepe lehetett. Skizzenbuch 1930-32. Institut für Aktuelle Kunst, Lehoczky hagyaték Lehoczky György (1901-1979, Saarbrücken), építész, festő. 1945-től Németországban élt, jelentős volt templomépítészeti tevékenysége. Fotó: Archiv Dieckmann 173
