Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Ebben a helyzetben szállt be a tervezésbe a fiatalabb Árkay. Árkay Bertalan előtanulmányai és a székesfehérvári templom tervének ismeretében valószínű, hogy a koncepció változásában meghatározó szerepe volt. A városmajori templom tömegének megformálása nagy hasonlóságot mutat a székesfehérvári előképpel: a külsejében is modern, egyszerű, de monumentális emléktemplomot a nagy zárt tömegek jellemzik. Megjelenik a szabályos hasábok egymásba kapcsolódása, a főhomlokzat két álló kubusa (a hagyományos kéttornyú templomok toronyalját idézi), a hangsúlyos íves portál, a háromhajós alaprajz a keskeny oldalhajókból nyíló oldalkápolnákkal, a hosszúkás ablakok közötti pilonok és kápolnák ritmikus ismétlődése. A városmajori különálló torony lezárása (modern vonalú, vasbeton keretekből álló nyitott „sisakja”) is a székesfehérvári tervhez hasonló megoldást mutat. Árkay Aladár az idősebb generáció képviselőjeként is számos jelét adta a modernre való nyitottságának. A Maglódi úti Szeretetotthon tervpályázatán például a kápolnát is magába fogadó, modern épülethomlokzatot tervezett (ld. 277. p.). Nem tudjuk, hogy élete utolsó hónapjaiban milyen egészségi állapotban volt, elképzelhető, hogy ekkor már kevésbé tudott részt venni a tervezésben.395 Az eddigieken túl fontos tényező a plébános, Kriegs-Au Emil nyitott és befogadó hozzáállása, valamint az, hogy a konzervatív főváros kegyúrként kevésbé szólhatott bele az építésbe, miután nem ő fedezte a költségeket.396 Árkay Bertalan apja halála (1932. február) után minden energiájával azon dolgozott, hogy áprilisban megkezdődhessen az építkezés, hogy még tél előtt benedikálni lehessen a templomot. A plébános támogató véleményt kért Szőnyitől „a [...] megboldogult Árkay Aladár műépítész gondolatai nyomán Árkay Bertalan műépítész úr által elkészített tervek”-ről. Szőnyi gyorsan véleményezte a merőben új terveket, amelyeket egyértelműen támogatott, és értékelte, hogy Árkay Bertalan figyelembe vette észrevételeit. A régebbi tervből csupán egy fontos, azonban Szőnyi által nem támogatott elem került át, a szentély merész üvegfalas megoldása. A bírálat szövegéből az derül ki, hogy az építész vagy a plébános előzetesen egyeztette a terveket a KEH-hel: 395 Árkay Aladár az 1920-as években népies-nemzeti-középkorias, azaz nem historizáló stílusban tervezett. 1925-1926-ban a MMÉE-ben az új építészeti formanyelvről tartott előadást. Fiát olyan iskolákba irányította, ahol megismerkedhetett az új építészeti irányzatokkal. 396 Csáki Tamás levezeti, hogy Árkay Bertalan hogyan, milyen szakmai előzmények után jutott el a nemes küldetésig, hogy apja nyomdokaiba lépve megvalósítsa az első modern magyar középületet, egyben a korabeli magyar templomépítészet legszebb alkotását. P. Szűcs Julianna viszont szükségszerűnek tartja, hogy a klebelsbergi időszak kultúrpolitikai légkörében és annak hivatalos támogatásával meg kellett születnie ennek a modern, lázadó szellemű egyházi épületnek. Csáki 2003; P. Szűcs 1977. 154 A modern templom terve, 1932. január, már Árkay Bertalan aláírásával BFLXV.17.d.329 6835/2-8
