Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Harmadik terv: a megoldás, a pálforduló (a mai modern templom, 1931-1933) Az építkezés azonban nem kezdődött meg. Még 1931 őszén, majd 1932 januárjára merőben új felfogású tervek készültek, amelyek az előzőekből csak néhány elemet tartottak meg (a homlokzaton a szimmetrikusan elhelyezett pilonok, az előreugró nyitott szélfogó, a szentély üvegfallal történő lezárása). Sok tervvázlat és változat előzte meg a végleges megoldást, de mindegyiknél téglalap alaprajzot, kubusokat találunk. Mi eredményezhette 1931 második felében ezt a hatalmas változást? Feltehetően a körülmények véletlen egybeesése. A KEH-től kapott szakmai vélemény nem volt kedvező, Szőnyi Ottó sok kifogást tett. A kupolával fedett centrális tér és a szentély üvegfala ellen liturgiái és műszaki kifogásokat emelt, építészeti szempontból viszont nem értékelt. Az erőteljes vélemény alapján a terveket mindenképp át kellett dolgozni. Pár hónap múlva, júliusban a főváros megszorító gazdasági intézkedéseket hozott. Ennek következtében a városmajori templom elé sorolt középső-ferencvárosi templom építésének támogatása is leállt. A fővárostól tehát rövid időn belül nem számíthattak segítségre, és az egyházközség sem rendelkezett elegendő anyagi forrással az építkezés megkezdéséhez. Ahogy az egyház építészei (Ziegler Géza és Árkay Bertalan) és a lelkész egy későbbi beszámolójából kiderül, eredetileg téglafalazat készítését tervezték, de pénz híján ez elmaradt391 - a modern, díszítésmentes stílus olcsóbb megoldást jelentett. Genthon István művészettörténész 1935-ben nemcsak építészeti, hanem gazdasági szempontból is összehasonlította a három egy időben épülő templomot, és rámutatott, hogy a 2200 fős városmajori és az 1800 fős pasaréti templom várható építési költsége (125 000, illetve körülbelül 200 000 pengő) mintegy hatoda a 2000 fős, „zsámbéki templomot utánzó Lehel-téri egyház” 900 000 pengős kiadásainak.392 A főváros 1939. évi kimutatása némileg eltérő számokat tartalmaz, eszerint a Lehel téri 714 000, a Regnum Marianum 1 000 000, a városmajori templom pedig 165 000 pengőbe került.393 Ez utóbbit az egyházközség önerőből fedezte.394 A nyers felületű, burkolat nélküli templom. BFL XV.19.d.2.c.47 391 A templom burkolásáról ld. PrL Kát 29, 4435/1940. 392 Genthon 1935. Ezeket az adatokat kritikával kell kezelni. Két templom c. cikkében Genthon szintén összehasonlítja a Lehel téri és a városmajori templomot, eszerint az ugyanolyan befogadó képességű épületek közül a városmajori építési költsége tizede a másiknak. Genthon István: Két templom. Napkelet 11 (1933) 11. sz. 845-846. p. 393 Kimutatás a kegyúri templomok építési és karbantartási költségeiről. Halász 1939. 71. p. 394 Petrovácz hozzászólása is megerősíti ezt az 1935. évi költségvetés tárgyalásakor: „Meg kell jegyeznünk, hogy azóta három katolikus templom is épült, még pedig a városmajori, a pasaréti és a németvölgyi, de nem székesfővárosi hozzájárulásból, nem mint kegyúri templomok épültek ezek, hanem tisztán csak a hívők adakozásából.” Fővárosi Közlöny 35 (1934) 58. sz. november 24. Melléklet 28. p. A modemitás megjelenése a tervekben Az első variációkban még nem minden esetben jelent meg a bejárat két oldalán a két erőteljes pilon. A pilonok, a homlokzati üvegfal és a szélfogó arányai eltérőek. Az oldalfalaknál alkalmazott kiugró, erőteljes tömegű és határozott formájú mellékkápolnák is csak később alakultak ki. A modem tervek elemzését Id. P. Szűcs 1977. A távlati képeken (szénrajz, tus, akvarell vázlatok) még az előző, centrális templomhoz tervezett, jobb oldalon a hajóhoz kapcsolódó campanile jelenik meg a modern templomtest társaságában, egyetlen tervet kivéve, mely már a mai különálló, árkádsorral kapcsolódó campanilét mutatja (a székesfehérvárihoz hasonló vasbeton keretes sisakkal), bár ekkor még jobb oldali elhelyezéssel. BTM KM Égy Itsz. 68.125.32-35; a ltsz. 68.125.33, ahol a toronytest eltérő megoldású. Az összes perspektivikus terv aláírás és évszám nélküli, de feltehetően Árkay Bertalan rajzai. Nem ismert, hogy mikor született meg a modern campanile gondolata. A Kiscelli Múzeumban őrzött perspektivikus ábrázolást tartalmazó akvarelleken nincs sem évszám, sem aláírás. A pontosítás további kutatást igényel, azonban az akvarellek jellegükben Árkay Bertalan székesfehérvári pályázati tervének kidolgozásához hasonlóak. 3. változat. 1931. második felében Árkay Aladár elkészítette az első modern tervvázlatot, amely merészebb volt a későbbieknél. BTM KM Égy ltsz. 67.65.1,67.38.17 4. változat. 1931. január: Árkay Aladár aláírása szerepel rajta, de feltehetően Árkay Bertalan erőteljes elképzeléseit tükrözi (apja ekkor már súlyos beteg lehetett), az előzőnél „jóval hagyományosabb”. A homlokzaton a csakis Árkay Aladárra jellemző ornamentika látható. BTM KM Égy ltsz. 67.125.4-5,7-10,14-15 5. változat. 1934. április 30. Árkay Bertalan terve. Ezen már nem szerepel a homlokzati díszítés. BTM KM Égy ltsz. 67.125.11-13, 16-17,19 Árkay Bertalan modern templomvázlatai Árkay Bertalan ekkoriban több modern templom vázlatát is elkészítette. 1933-ban a főváros szomszédságában fekvő Rákospalotán a MÁV megrendelésére tervezett modern épületet. 1934-ben a Soroksári útra is egyszerűbb kialakítású, modern templomot tervezett (ld. 153. p.), miután a Külső-Soroksári úti egyházközség az előző évben telket kapott a fővárostól. A terv nem valósult meg. BTM KM ÉGy 68.95.11 153
