Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Kada utcai fővárosi iskola tornatermében tartottak misét.324 1924-ben úgy gondolták, hogy 1 -2 év múlva kápolnát emelnek, de ezt egy évvel később már reménytelennek látták. 1925 decemberében állandó kápolnát alakítottak ki az iskolában a jól prosperáló kőbányai építőmester, Sorg Antal kivitelezésében, és helyi lelkészség létrehozását kérték a plébániától 3-4 km-re fekvő, „faluszerü külön tömörület” részére.325 1928-ban helyi lelkészség, 1929-ben egyházközség, illetve lelkészség alakult. Ekkor (1927-ben, majd 1929-ben) Petrovácz Gyula új templom tervét készítette el.326 A lelkész jellemzése szerint „csupa szegény nép lakik itt. Intelligens jobb módú vagy nevelésű bent, a városban lakik, vagy pedig nem katholikus”,327 és óriási küzdelmet kell folytatnia a szocialisták ellen. Horváth Richárd ciszterci szerzetes pap szerint főleg szegény majorosok, nyugdíjas altisztek, rendőrök, postások, szegény asszonyok látogatták a kápolnát, a munkásosztály és az intelligencia 80%-a viszont nem járt templomba. Ő támogatta egy kultúrház létesítését.328 Belső-Józsefvárosban jelentős egyházi-szerzetesi központ alakult a jezsuita templom környezetében. A jezsuiták 19. század végi megjelenése után nem sokkal más egyházi, főleg szerzetesi intézmények is megtelepedtek: a Mária Kongregációs Otthon, a Kalocsai Iskolanővérek, a Jézus Szíve Népleányai Társasága, a ciszterci kollégium és rendház (Bernardinum), a premontreiek főiskolai kollégiuma és rendháza (Norbertinum), a Szent Szív Társaság által létesített első fővárosi katolikus leánygimnázium (Sophianum), valamint az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek tartományi központja. Az I. világháború után valóságos „kis Vatikán” jött létre a Horánszky utca, Mária utca és Szentkirályi utca környékén. A környék lakóinak lelki gondozását eleinte a jezsuitákra bízták, ők azonban nem vállalták, hogy saját templomot építenek. Az egyház telket vásárolt a Reviczky utcában, az ott álló egyemeletes épületet eredetileg le akarta bontani,329 ehelyett azonban 1928-ban kápolnát alakított ki benne, ami feltétele volt a plébánia létrehozásának.330 A II. világháború előtt egy új, reprezentatív körtemplom emelését tervezték a Mikszáth tér felé rézsútosan elhelyezve, többemeletes házzal körülfogva.331 Az elképzelés azonban nem valósult meg. Józsefváros Nagykörúttól kifelé eső részét a 18. század végén épült józsefvárosi, valamint a Rókus-plébánia szolgálta. A Rókus Kórház átépítése, bővítése vagy kitelepítése a századforduló óta többször felmerült. A plébános 1928-ban a kápolna sürgős, 200 fősről 400 fősre bővítését tervezte, az előzetes terv és költségvetés szerinti 50-60 000 pengős költség fedezéséről a fővárossal tárgyalt. A bővítéssel a helynök is egyetértett.332 Később a plébános úgy vélte, hogy a régi kápolna elbontása után a kórház helyén - mely szerinte az egyház tulajdona - fel lehetne építeni egy megfelelő nagyságú templomot és plébániát. Az új, Tisza Kálmán (mai II. János Pál pápa) térre tervezett kórházban továbbra is szükségesnek tartotta, hogy egy megfelelő nagyságú kápolnát alakítsanak ki, és nem helyeselte azt az elképzelést, hogy ott egyidejűleg protestáns imaház és lelkészi lakás is működjön.333 Az 1929-1930. évi költségvetésben a gazdasági válság ellenére pénzt különítettek el az új kórház építésére.334 1944-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa újra foglalkozott a kórház kérdésével. Petrovácz Gyula tervet dolgozott ki a kórház korszerűsítésére és ezzel kapcsolatban az új Rókus templom megépítésére a Gyulai Pál utca-Stáhly utca sarkán.335 Külső-Józsefváros kijjebb eső részein jóval később, 1938-tól indult meg a lelki ellátás szervezése, az egyházközség 1940-ben egy Kálvária téri bérleményben építette ki kápolnáját és kultúrtermét. Az egyházközség azonban ekkor már a Teleki téren kívánt templomot emelni. Ez még közvetlenül a háború után is napirenden volt, csak 1946-ban, a Kun utcai új lelkészség megalakulásával vetették el.336 324 Beke 2013. II. 716-720. p. a Prímási Levéltár és a plébánia História Domusának dokumentumaira épül. 325 BFLIV.1409.C 6474/1932-1. cs. 326 A terveket nem ismerjük. Beke 2013. II. 719. p, hivatkozás a História Domusra. 327 BFL IV.1409.C 6474/1932-1. cs. 328 Horváth R. 1933. A lelkészség területét akkortájt Numero 6-nak nevezték az ottani vasúti őrházról. 329 A tulajdonlap szerint 1927. április 14-én az egyház két szomszédos telket vásárolt a 36 735 és a 36 736 hrsz. alatt. BFL XV.37.d. 330 A katolikus Budapest Hild Károlyt jelöli megtervezőként. Beke 2013.1. 505. p. A házat valóban ő tervezte, de a jóval később megvalósult kápolna tervei Czillér Antal építőmestertől származnak 1927 augusztus-szeptemberéből. Az építési engedély száma: 135 977/1927-III. 1947-ben a közeli József körúton lakó Csánk Elemér készítette a bővítés tervét hátrafelé való meghosszabbítással. Építési engedély száma: 323 337/1948-III. BFL XV.17.d.329 36 734-36 735. 331 Szende László ír erről a forrás megjelölése nélkül. Beke 2013.1. 505. p. 332 PrLHelyn 4835/1928. 333 PrL Egyh Kát 27, 557/1930. 334 Homolyai 1934. 112,117. p. 335 ELKH BTK MI Lex Petrovácz Gyula. Pest 1944. január 15. 336 Beke 2013.11.681-684. p. A „kis Vatikán” az egyházi épületek kiemelésével az 1937. évi térképen BFLXV.16.e.251/77 A kórház előtti park helyén épült volna az új templom Civertan felvétele Az új Rókus kórház és templom Petrovácz-féle elhelyezése, 1944 Pest 1944. január 15. 131
