Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az egyházi építészetben 1928 után

Fábián Gáspár (1885-1953) - önéletrajza szerint - mélyen vallásos neveltetési! ember volt. Jó kapcsolatokkal rendelkezett a fel­sőbb körökben (Klebelsberg Kunó kultusz­­miniszter, Vass József miniszter). Még egyetemistaként tervezte a babocsai kegy­úri templomot egy jezsuita atya ajánlására. Pályáját jó pár évvel az I. világháború előtt (1907-1908) az Örökimádás templom épí­tésével kezdte. Aigner Sándor mellett, dol­gozott Kauser József józsefvárosi jezsuita templomának építésénél és a Bazilika befe­jező munkáinál is. 1920-1932 között fele­lős szerkesztője volt az Építő Ipar - Építő Művészetnek A kép forrása: Fábián 1935b. II. tábla Az 1927. évi újabb kérvény után a tanács kijelölte a telket. A templom, a plébánia és a leendő kultúrház a plé­bánia területének szélén, az Ecseri út város felőli oldalán, a katonai kincstár által használt kisrákosi gyakor­lótéren kapott helyet. A templom tervezője, Fábián Gáspár szerint „puszta nagy vétség szélén az Üllői út mel­lett, lakott területektől távol [... ] Nem valami városrendezési előrelátás szabta meg [... ] helyét, hanem a szükség, mely törvényt bont és törvényt alkot.”269 Ezt a helyet eredetileg iskola céljára tartotta fenn a főváros. Az iskola azonban az Üllői út északi oldalán álló fővárosi kislakásos bérházak szomszédságában épült fel. Az eredetileg templomnak kért Ceglédi úti hegyes saroktelket pedig bérház céljára jelölték ki. így a templom építése kap­csán került sor az Üllői út-Ecseri út-Ceglédi út környékének szabályozására.270 A plébánia területe a tényle­ges igényeket, a környező lakosság elhelyezkedését figyelembe véve 1930-ban megváltozott. Hozzácsatolták a vasúttól a város felé a Hungária körút és az Üllői út túloldalán fekvő Ceglédi Úti-Bihari utcai részeket is. A környék lakott területei az Üllői út közelében koncentrálódtak, súlypontjuk az Üllői út-Ecseri út kereszte­ződése tájára esett, amelyet nemcsak a MÁV- és a Mária Valéria-telep lakossága, hanem a vasút és a Hungária körút között élők is könnyen megközelíthettek.271 272 A végleges templom terveinek elkészítésére dr. rónaszéki Trux Jenő, az egyházközség világi elnöke kérte fel barátját, ezáltal bekerült a főváros templomépítő programjába. „Templomépítő letteml Egy új korszaka életem­nek. Erre vágytam, erre törekedtem mindig! [...] Az Ur bevisz egy olyan intézményhez, ahova még álmomban sem gondoltam, hogy valaha bejutok: a Fővároshoz. Ahol van pénz, ahol lehet szépet és monumentálisát csi­nálni, ahol végül is fizetnek!n72 Élete során még mintegy negyven templomot tervezett. 50 éves koráig (1935) igen intenzív szakmai életet élt, de agyvérzése (1936) után már kevesebbet szerepelt. Az Országos Egyház­művészeti Tanácsnak azonban továbbra is tagja maradt. Fábián egyébként élete fő művének a szülővá­rosában, Székesfehérváron 1929-ben épített Prohászka Ottokár-emléktemplomot tartotta. A monumen­tális, nagykupolás körtemplom tornya soha nem valósult meg. A templom homlokzati és alapozási terve, 1928-1929. BFL XV. 17.d.329 38236/13-11,4 A külsőferencvárosi templom bejárata az átlósan vezető Ceglédi út tengelyében fek­szik, 1929. BFLIV. 1409. c 8489/40-III.cs. 269 Fábián 1935. 30. p. 270 Fővárosi Közlöny 38 (1927) 11. sz. március 1. 517. p. 271 BFL IV1409.C 6474/1932-1. cs. 272 Fábián 1935. 17. p.

Next

/
Thumbnails
Contents