Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Fábián konzervatív, a modern építészettel szembeforduló építész volt, hitvallása szerint „stílust parancsszóra vagy elhatározásra alkotni nem lehet [... ] Abban sincs igazuk a múlt kopírozásáról beszélőknek és íróknak, hogy a múltban azért nem folytatták az előző kor stílusát, mert azt kvázi megutálták, hanem egyszerűen azért, mert nem ismerték, nem tanulták, így művelni képtelenek voltak. Tehát egyszerűen a tudatlanság volt az oka a nagy pálfordulásnak. Aminthogy többé kevésbé ma is ez az oka a pusztán, minden stílusdíszítést elhagyó skatulya-stílusnak.”273 Épületei (templomai) számára gondosan, a környezethez és a megrendelői igényhez alkalmazkodva választotta meg a kor hivatalosan pártolt neoromán, neogót vagy neobarokk stílusát. „Hogy a két templom [külsőferencvárosi, Szondi utcai], bár stílusban épült, mégis korszerű, az természetes. Az egyházközségek, amelyek a megbízást adták, egyhangú határozattal ilyen templomok létesítését kívánták, tehát a kor ízlésének megfelelő stílust kényszerítettek a tervezőre. Az egyik neo-román, a másik neo-gót stílusú.” A fővárosi templomok tervezésekor kereste az ideális, időtálló építőanyagot: „Budapesti templomaimat román, illetve neogót stílben terveztem. Itt viszont az építőanyag vezetett e stílusokhoz. Felfedeztem az építőkövet, melyből még soha senki itt templomot nem mert csinálni, a Budapest melletti Üröm község kitűnő szép homokkövét. Ebből a kőből csak középkori egyszerű formákkal lehetett hatást elérni. Ami igen olcsón sikerült is, maradandó értékkel." (Az ürömi követ egyébként használták már mások is burkolat, lábazat stb. céljára.) Az építész a külsőferencvárosi templom terveit 1928 márciusára készítette el.274 A bejáratot a Ceglédi út tengelyvonalára, majdnem az utcafrontra helyezte el. A fő út menti, nem túl nagy telek igen kedvezőtlen fekvésű volt. A tanács a megfelelő térbeli elhelyezéssel próbálta javítani a helyzetet, élőkért kialakítását javasolta. így a templom beljebb tolásával az Üllői út felé kisebb tér keletkezett, „hogy a kitóduló közönség (2000 hívő ...) a villamos vágányok mögé ne kerülhessen'. A templom és plébánia-együttes L alakban történő kapcsolódása révén oldalt is kis tér alakult ki.275 Az egyházközség 1929 augusztusában kapta meg a végleges építési engedélyt 350 000 pengő költségvetéssel. A költség majd egyharmadát fizette az egyházközség, mivel „az egyházközség területén a szegénység és nyomorúság van túlsúlyban” (a mintegy 6900 hívőt főleg munkások és tisztviselők alkották).276 A templomépítési bizottság tagja volt törvényhatósági bizottsági tagként Petrovácz Gyula is. Az épület 1930 szeptemberére megkapta a használatbavételi engedélyt, szeptember 14-én felszentelték. A főváros szokásától eltérően támogatta a belső berendezés kialakítását is. 1931-ben 25 000 pengőt szavazott meg e célra „a jórészt szegény emberekből álló egyházközség” részére.277 A főváros előírása értelmében egyidejűleg el kellett készíteni a plébánia terveit is, bár az csak jó tíz évvel később, 1941-ben valósult meg az eredeti terveknek megfelelően. A szentélyhez árkáddal csatlakozó, erősen hátrahúzott épület és a templom az Ecseri út felé kisebb teret határol. A két épület között elkészült az árkádíves nyitott folyosó. A templom vasút felőli oldalán fekvő telken a későbbiekben kultúrház kialakítását tervezték. A környékről ismerünk egyébként két kertészeti rendezési tervet is az 1930-as évekből, az egyik a tervezett plébániával, a másik még anélkül készült.278 273 A bekezdésben szereplő idézetek forrása: Fábián 1935. 27-30. p. 274 BFL XV.17.d.329 38 236/13. 1928. márciusi keltű tervek, az építési engedély a BFL IV.1407.b 7280/1929-III. csomóban található 110 152/1929-III. ügyiratszámon. A templom és a plébánia építésére vonatkozó további adatok forrása: BFL IV.1409.C 6895/ 1940-III. cs. 275 BFL XV17.d.329 38 236/13. (1-12). 276 Hauser 1930. 229. p. 277 Fővárosi Közlöny 42 (1931) 26. sz. április 28. 51. p. 278 BFL XV17.d.l514.a 9/3.1. Az anyagban mintegy 16 templom környékének kertészeti terve található meg. Az egész belső felületet Heraklit lemezekkel borították, ami jól szigetel, jól festhető, és javítja az akusztikát. Az eredeti márványoltár megmaradt, az áldoztató rács és a szószék azonban már nincs meg. A szentélyffeskó 1958-1959- ben készült MaNDA, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár Alapfy László felvétele (színes) Románkori templom formavilágát idézi a háromhajós, kereszthajós, félköríves apszisú templom MaNDA, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár 115
