Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
A KIRÁLYPAVILON A kiállítás legszebb épületeként számontartott pavilon egyike volt a három tartós anyagból emelt építménynek. 1896-ban Gerbeaud Emil (1854-1919), kisebb-nagyobb átalakításokat követően, elegáns cukrászdát nyitott benne. Az előkelő közönség kedvelt találkozóhelye 1943-ig működött. Az épület a második világháború alatt erősen megsérült, majd lebontották. Ybl Miklós (1814-1891) delegált tagként tevékenykedett a Városligetben rendezett 1885-ös Országos Általános Kiállítás előkészítését és koordinálását irányító bizottságban. 1884 tavaszán a budapesti építőiparosok uralkodói pavilon létesítését kezdeményezték. A tervek elkészítésére a kiállítási bizottság elnöke Yblt kérte fel. Az építész több azonos elrendezésű tervet készített különböző megformálásban. A négyszög alaprajzú nagy központi szalon két oldalára került a király és a királyné kisebb helyiségcsoportja. A tervező elgondolásai a neoreneszánsz villától a kupolával koronázott barokk kastélyt idéző megjelenésig íveltek. A végleges változatra 1884. július 18-án adták ki az építési engedélyt, a pavilon szerkezete három hónap múlva már készen állt. A két főhomlokzatú pavilon bejáratain „Budapesti iparosok a királynak”, illetve „Egyesült erővel” felirat szerepelt. A Stefánia út felől timpanonnal hangsúlyozott bejárat érkezési oldalként szolgált, míg a kiállítási terület felé forduló négyoszlopos előcsarnok a fényes nyitóünnepség helyszíne lett. A négyzetes alaprajzú szalont vörös tapéta borította, mennyezetét Feszty Árpád (1856-1914) évszakokat ábrázoló festménye díszítette. Erzsébet királyné kék és fehér színekkel komponált szobája budoárként jelent meg, a királyé pedig famenynyezetű- és burkolatú dolgozószobát mutatott. Az épületen, belső kialakításán és a környező parkrészleten a korszak iparosainak színe-java dolgozott. Az uralkodói reprezentáció és elkülönülés szerepét egyaránt betöltő épület egy hét múlva maga is kiállítási tárggyá vált, amikor megnyitották a nagyközönség előtt. Hidvégi Violetta Ybl Miklós tervváltozatai, 1884. BFL XV.17f.331 .b. 143/3,8
