Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
A városliget szerkezeti változásai A millennium megünneplése Az 1892. évi II. törvénycikk mondta ki a millennium, azaz a honfoglalás ezredik évfordulójának a megünneplését. A nagy történelmi-nemzeti megemlékezés legfontosabb eseményeként az országos kiállítás megrendezését jelölték meg. Az emlékezéshez kapcsolódott három nagyszabású, egymástól független építmény létesítése. A millenniumi emlékmű gondolata 1893-ban vetődött fel, intenzív tervezése 1894-ben indult. A nemzeti képzőművészetet bemutató korszerű Műcsarnok létesítését az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat vetette fel 1893-ban, és a következő évben már a tervek is elkészültek. A magyar és nemzetközi művészetet reprezentáló Szépművészeti Múzeum megvalósítását ténylegesen az 1894. évi miniszterelnöki előterjesztés indította el. Az 1896. évi pályázat 1893. évi kiírási programja a kiállítás helyeként az előző kiállítási helyszínt, a Liget déli felét jelölte ki. Két pályázó (Schickedanz Albert, valamint Neuschloss Károly és fiai) azonban változtatott ezen. A helyszínt a tóra és környékére is kiterjesztették, a főbejáratot az Andrássy út felől helyezték el, ahonnan híd vezetett a tó szigetére és a kiállítóterületre. Ezáltal a terület szervesebben belekapcsolódott a városszövetbe. A kiállítás Műszaki Osztálya a megvalósításkor már ezeket a gondolatokat vette figyelembe. A park addigi szerkezetét mindez erőteljesebben megváltoztatta. Az előkészítő munkák eredményeként csökkent a vízfelület. Lecsapolták a medret, a Rákos-patakot bevezették a tóba, feltöltötték a Hattyú-tavat, valamit az északi és keleti kis csatorna feltöltésével a szárazföldhöz csatolták a nagy tó nagy szigetét. Az Andrássy út folytatásában a tó felett közforgalmú vashíd épült, amely lehetővé tette a kiállítás elegáns, járművel történő megközelítését. A tavon túli (Hermina útig terjedő) területet nemcsak az új híd vonta be a város vérkeringésébe, hanem a millenniumra megépült földalatti vasút, mely a tó előtt a felszínre bukkant, és a tó megkerülésével a Nádor-szigetig vitte a közönséget. Az Andrássy út folytatásában 1896-ban híd épült, amely a park északi részét is bekapcsolta a forgalomba. Klösz György felvétele, 1896. BFLXV.19.d.1.9/30 43
