Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Harlov-Csortán Melinda: Felvonulási térből ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951-2011)
A Felvonulási térből Ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951—2011) 1995-ben a magyar állam pályázatot hirdetett egy újabb köztéri alkotás elkészítésére, amely az államalapítás 1100. évfordulója alkalmából, 2002-re készült volna el. Az évfordulóra számtalan új köztéri mű született, legtöbbjük tárgya államalapító Szent István király volt. A Felvonulási térre szánt győztes tervet Pauer Gyula készítette, témája rendhagyóan a magyar himnusz volt és annak hatása a magyarokra. A Himnusz szobra, 40-50 életnagyságú, éneklő figurával tervezett műalkotás lett volna.48 Egy lehetséges tényező, mely gátat szabhatott az alkotás megszületésének, hogy ugyanebben az időben folyt az Andrássy út és a Hősök tere UNESCO világörökségi felterjesztésének előkészítése. Az 1990 utáni időszak első ténylegesen megvalósult köztéri alkotása a vizsgált területen Janáky István és Herner János Időkerék című műve lett, mely az ország Európai Unióhoz csadakozását hivatott megünnepelni. Ez a hatalmas kerek homokóra az eredeti tervek szerint mozgó alkotás, mely a homokszemek mellett a mű egészének körbefordulásával is jelzi az idő múlását. Története sok tekintetben hasonlóságot mutat a vizsgált területen felállított korábbi szobrokkal. Az ország politikai és gazdasági életét meghatározó csatlakozáshoz kapcsolódó köztéri alkotás mérete (átmérője 8 méter, súlya közel 6 tonna) és előállítási költségei (260 millió forint) egyaránt jelentősek, hasonlóan a vizsgált területen korábban felállított alkotásokhoz.49 Nemcsak az előállítása, de a fenntartása is nagyon költséges volt különleges alkotóelemei és a mechanikusan előállított üveggranulátumok mozgását biztosító számítógépes rendszer miatt. Emellett érdekes párhuzam az is, hogy a korábbi alkotásokhoz hasonlóan az Időkerék témáját és megvalósítását sokan nem találták formabontónak, sőt a nyertes pályázókat plágiummal is megvádolták a felavatás előtt.50 Az Időkerék elhelyezése is szimbolikus, hiszen, bár eredetileg a Dózsa György úttal párhuzamosan mozgó tárgyként tervezték, végső pozíciója pontosan az egykori Lenin-szobor helye lett. A párhuzamot tovább erősíti a felhasznált nyersanyag: a svéd vörös gránit, melyet eredetileg a Lenin-szobor mögötti oszlop felújításához vásároltak.51 Az új köztéri elem hatalmas mérete, valamint mozgó és fix karaktere sokak figyelmét felkeltette még külföldön is. Egy interjúban Herner János kultúrtörténész és filozófus, az Időkerék szellemi atyja úgy nyilatkozott, hogy egy év alatt több mint négyszázezren keresték fel az alkotást. Ez a nagy szám szintén összeköti a modern alkotást a tér korábbi elemeivel, Az Időkerék 2015-ben. Julija Mozsarovszkaja/Wikimedia Commons melyek előtt hasonlóan nagyszámú tömeg vonult fel. Azonban az Időkerék szimbolizmusa és technikai fejlesztése miatt került az emberek figyelmébe, míg a korábbi műalkotások ideológiai szobrok voltak, melyeket kényszer hatására tekintettek meg.52 Az Időkereket minden szilveszterkor manuálisan kellene átfordítani (négy ember közreműködésével), azonban ez 2011 óta nem történt meg. A korábbi műalkotásokhoz hasonlóan az Időkerék is elavulttá vált, azonban nem ideológiai okokból. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint hivatalos fenntartó szerv nyilatkozata szerint Janáky és Herner alkotása nem tartalmaz kulturális értéket, azonban elsősorban anyagi okok miatt (hatalmas fenntartási költségek) hagyták sorsára.53 Bár nem bontották le és nem szállították el, ellentétben a téren korábban állt köztéri alkotásokkal, de kétségkívül elfeledetté vált. 48 Boros 2006a. 227-233. p. 49 Wehner 2001. 261-262. p. 50 Last minute plágiumper az Időkerék jogairól. Index, 2004. április 29. <http://index.hu/kulfold/eu/idokerek0429/> (Utolsó letöltés: 2020. február 18.) 51 Boros Géza felszólalása a 2016. szeptember 8-10. között megrendezett 1956 és a se^ociali^mus: válság és újragondolás című egri konferencián. 52 Boros 2004. 53 Valuska László: Nem kell az Időkerék az országnak. Index, 2011. február 1. <http://index.hu/kultur/2011/02/01/nem_kell_az_idokerek_az_orszagnak/> (Utolsó letöltés: 2020. február 18.) 153
