Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Harlov-Csortán Melinda: Felvonulási térből ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951-2011)

Har/ov-Csortán Melinda A 2006-os év, amikor az ország az 1956-os forradalom 50. év­fordulóját ünnepelte, sok változást eredményezett a téren. Nem volt kérdéses, hogy a forradalom tervezett központi emlékművét a ledöntött Sztálin-szobor helyén kell felállítani. A vizsgált terü­let tágabb környezetében, a Hősök terén áll az első világháború­ban elesettek emlékműve, mely a 2000-es évek elején módosult minden honvédő harc áldozatainak emlékművévé. így a két tér tartalmilag és térhasználatában is közeledhetett volna egymáshoz. A központi 1956-os emlékműre pályázatot írtak ki, mely alapján az új alkotás „megtestesíti a magyar nép évszázados, németi független­ség iránti vágyát, [...] agt, hogy a forradalom a jövőfelé irányult, eszmé­je tovább élt, és a mai korunkra, nemzedékekre, évtizedekre kihatott. ’64 A bíráló bizottságban művészettörténészek, történészek, kultu­rális intézetek vezetői, emlékbizottságok képviselői, Nagy Imre unokája, valamint a politika és a főváros képviselői foglal­tak helyet.53 A beérkező közel nyolcvan pályázat közül a fiatal, i-ypszolon alkotócsoport lett a nyertes. A műalkotás 2006 darab vasoszlopból áll, melyek 56 fokos éket alkotnak. A vasoszlopok magassága kettőtől nyolc méterig ter­jed, a csúcs felé egyre magasodva és sűrűsödve helyezkednek el, kezdetben rozsdásak, majd rozsdamentesek. A műalkotás így nemcsak a két évszámra (1956 és 2006), az elnyomással szem­ben egységként fellépő nép közösségére, tettük jövőbe muta­tó hatására, hanem méretével az elbontott tribünre és az azon álló ledöntött szoborra is utal. Mindemellett azt az üzenetet is hordozza, hogy a múltat nem szabad elfelejteni, emlékét tisztán (az oszlopok kezelésével) kell megőrizni.54 55 56 Az avatás utáni fo­lyamatos és aktív fenntartási feladatok, valamint a rövid ideig fennálló fenntartói és össztársadalmi érdeklődés a központi emlékművet az Időkerékhez kapcsolja. Az emlékműnél hosszú évek óta sem központi, sem más szervezet által rendezett meg­emlékezést nem tartanak, és a szükséges fenntartási munkála­tok is elmaradtak. Ahogy minden politikai alkotást, Emődi-Kiss Tamás, Papp Tamás és György Katalin munkáját is sok kritika érte az emlék­mű felavatása óta. Egyesek szerint az alkotás túl elvont és mo­dern, így üzenete nem ér el a szélesebb közönséghez. Mások a felhasznált anyagot kritizálták, és hangsúlyozták, hogy az emlék­mű nem illik környezetébe. Az alkotócsoportnak módosítani is 54 Preambulum 2005. 55 A Sztálin-szobor helyén lesy ay új 56-os emlékmű. Múlt-kor. 2005. február 26. <https://mult-kor.hu/cikk.phpPicH9222> (Utolsó letöltés: 2020. febru­ár 18.) 56 A forradalom formája. Az i-ypszilon alkotócsoport által tervezett 1956-os emlékmű. 2006. <http://www.19562006.hu/kalendarium/index.phppid = 132> (Utolsó letöltés: 2020. február 18.) kellett tervét a megvalósítás előtt, de a kritika így sem halkult el. Az alkotás gúnynevet is kapott, „vaskefének” hívják a felhasznált anyag, a szerkezet és a nonfiguratív jelleg miatt.57 A tér korábbi műalkotásaihoz hasonlóan ez az emlékmű is hatalmas állami támogatásból készült (700 millió forint). A vizsgált időszakban a tér elnevezése a Sztálin-szobor és az 1956-os emlékmű kapcsán változott. A Sztálin-szobor és tribün felállításakor a terület a Felvonulási tér elnevezést kapta, melyet 2006-ban Ötvenhatosok terére változtattak. Az új elnevezés az emlékműhöz hasonlóan hangsúlyozza a forradalom fősze­replőjét: a névtelen, egységbe forrt tömeget.58 Az utolsó szakasz A tér legutolsó korszakát a növekvő számú, nem kormányzati, hanem főként kulturális és szórakoztató programok jellemzik. 1996 és 2011 között minden évben ingyenes szabadtéri köny­­nyűzenei koncerteket tartottak a vizsgált területen, olyan nagy nemzetközi sztárok részvételével, mint Sting, Lionel Richie, Santana vagy Elton John, ami ekkor egyáltalán nem volt jellemző Európának ezen a felén. 2000 és 2018 között minden nyár vé­gén három héten keresztül volt látható a téren az ARC plakátki­állítás, mely szintén kormányzattól függeden, nonprofit projekt. A kiállításra magánszemélyek és csoportok jelentkezhetnek nemtől, kortól, szakmai háttértől vagy bármilyen egyéb meg­kötöttségtől függedenül. A pályaműveknek társadalomébresztő és tényfeltáró hatásúaknak kell lenniük. A plakátok nemegyszer egymással ellentétes üzeneteket fejeznek ki, ami nemcsak érde­kessé teszi az eseményt, de ez a fajta gondolatszabadság, amíg a kiállítást az 56-osok terén rendezték meg, erős kontrasztot képzett a téren felállított korábbi alkotásokkal. A vizsgált terület gyakran és rendszeresen adott otthont jóté­konysági rendezvényeknek. A Mikulásgyár például 2004 óta vár­ta itt a felajánlott ajándékokat, melyeket szociálisan hátrányos helyzetű, sokgyermekes családokhoz juttatnak el. 2010 karácso­nyán itt állították fel az Angyalok erdejét szintén egy karácsonyi jótékonysági program keretében. A feldíszített fákat és a január elejéig tartó programokat bárki ingyen felkereshette. A fákra lici­tálni lehetett, a befolyó összeget karitatív célokra használták fel.59 57 Rab László: Ötvenhatos emlékmű 650 millióból. Népszabadság, 63 (2005. június 21.) 143. sz. 5. p. 58 Boros 2006b. 30-34. p. 59 Vasárnap nyit az Angyalok erdeje. HVC, 2010. <https://hvg.hu/itthon/ 20101204_vasarnap_nyit_angyalok_erdeje> (Utolsó letöltés: 2020. feb­ruár 18.) 154

Next

/
Thumbnails
Contents