Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Harlov-Csortán Melinda: Felvonulási térből ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951-2011)
A. Felvonulási térből Ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951—2011) A Sztálin szobra (1951, Mikus Sándor) előtt kialakított Felvonulási tér 1953-ban. Nagy Gyula/Fortepan, 51886 A harmadik lebontott építmény a Városligeti Színház elegáns épülete volt, mely szecessziós stílusban épült 1908-ban Vágó László és testvére tervei alapján. Az üvegablakokkal és Kernstok Károly freskóival díszített impozáns színház a korszak modern színháztechnikai elemeinek felhasználásával épült egyeden év alatt. Helyén korábban faépület állt, mely szintén színházként működött. Az 1930-as évekre a színház már túl volt fénykorán.16 Az épület lebontásához az is hozzájárult, hogy a szocialista Magyarországon a szecesszió nem volt elfogadott stílus, és évtizedeken át „gipszarchitektúrának” csúfolták.17 A lerombolt építmények áttekintése jól mutatja a politikai vezetés elszántságát a tér megalkotásával kapcsolatban: az első esetben figyelmen kívül hagyták a megmozgatott kapcsolati hálót, a másodikban és a harmadikban a szakértők véleményeit, illetve a közszolgáltatási igényeket. A Sztálin-szobor felállítása A sok rombolás és a tér kialakítása egy nagyobb program részét képezte, melyben a magyar politikai vezetés (mind a párt, mind pedig Budapest Főváros Tanácsa) méltón akarta megünnepelni Sztálin 70. születésnapját. Ennek keretében nevezték át a főváros egyik legmeghatározóbb útját Andrássyról Sztálinra, a trolibuszokat 70-es és annál nagyobb számúra, valamint Sztálint ábrázoló, életnagyságú szobrot küldtek Moszkvába.18 Mindezek mellett döntés született arról, hogy hatalmas Sztálin-szobrot állítanak fel Budapest szívében, hogy a moszkvai példát követve felvonulásokat rendezhessenek előtte. Számos kisebb és nagyobb Sztálin-szobor díszítette már a fővárost és az ország más településeit, sőt sok esetben Kossuth-díjjal jutalmazták ezeknek a műalkotásoknak a készítőit (1950-ben három művészt), így a tervezett alkotás csupán mérete és felállításának alkalma miatt volt különleges. A szobor egyik első javasolt helyszíne a jelenlegi tér körülbelüli közepe, Kisfaludi Strobl Zsigmond meg nem valósult Madách-szobrának talapzata volt (a mai Városligeti fasor tengelyében).19 A Polgármesteri Hivatal népművelési osztálya, a Népművelésügyi Minisztérium képzőművészeti osztálya és a Képzőművészek Szövetsége képviselői közül választott javaslattevők ezt a területet azért is indítványozták, mert így az alkotás „munkáskerületben fekszik, ahol hétköznap és ünnepnapokon is a dolgozók tí^eprei fordulnak meg.’m Fontos megjegyezni, hogy korábban 16 Alpár 2005. 709-723. p. 17 Diíry 1995. 157. p. 18 Kardos Róbert: Budapesti mohaik - Városliget a Hősök tere és a Felvonulási tér köpött. 2013. június 5. <https://elismondom.wordpress.com/2013/06/05/ budapesti-mozaikvarosliget-a-hosok-tere-es-a-felvonulasi-ter-kozott/> (Utolsó letöltés: 2020. augusztus 4.) 19 Rajna 1989. 469. p. 20 Sipos-Donáth 2000. 358. p. 149
