Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950
Mautner Zoltán SZÓRAKOZTATÁS ÉS ISMERETTERJESZTÉS A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTBEN 1912-1950 A Fővárosi Állat- és Növénykert több mint 150 éve a Városliget szerves része. Mindvégig különleges közösségi teret jelentett a főváros és ugyanakkor Magyarország lakosai számára is. Különösen igaz volt ez az 1912-től 1945-ig terjedő időszakra, amelyet az intézmény székesfővárosi korszakának lehet nevezni. Az 1866-ban megnyitott állatkert több mint negyven éven át részvénytársasági formában üzemelt. A cég azonban 1907-ben tönkrement, így Budapest saját kezelésébe vette, és ezzel megkezdődött az intézmény székesfővárosi korszaka.1 A főváros úgy döntött, hogy újjáépíti a városligeti kertet. A munkálatok 1909-től egészen 1912-ig folytak, ez idő alatt zárva tartott az állatkert.2 A főváros vezetőségének már a teljes körű átalakítás alatt el kellett döntenie, hogy mik legyenek az intézmény további céljai. A Székesfővárosi Állat- és Növénykert szabályzata az intézmény rendeltetését a következőképpen jelölte meg: „Budapestszékesfőváros közönsége a természetrajz} ismeretek népszerű terjesztésére, a közönségnek egyúttal üdülő és hasznos szórakozó helyéül is szolgáló közművelődési intéz ményt tartfenn.!<i A szabályzat természetesen ennél részletesebben taglalta az állatkert feladatait, de a hangsúly érzékelhetően két dologra került: az ismeretterjesztésre és a szórakoztató jellegre. Ismeretterjesztés: folyóirat, könyvtár és „mozgókép-színház" Az állatkert mindig is kivette részét a hazai biológiai és állatorvosi tudományok fejlesztéséből,4 azonban ez a tevékenysége a székesfővárosi időszakban kevés publicitást kapott. A közönség felé inkább a könnyedebb természettudományos ismeretek terjesz-1 ,,/í fennállott szerződés értelmében a terület birtoklása és a felépítmények tulajdonjoga a székesfővárosra szállt át s a székesfővárosnak jogában volt egyúttal az ingó vagyonnak megváltása is.”Fővárosi Évkönyv 1926. 302. p; A székesfővárosi korszak névleg 1950-ig tartott, azonban a második világháború olyan nagymértékű pusztítást végzett az állatkertben, hogy Budapest ostroma megfelelőbb korszakhatárnak tűnik az intézmény történetében. Ezért a háború után is működő, illetve 1950-ig újjáéledő szórakoztató és ismeretterjesztő elemeket csak röviden mutatom be. 2 Perczel 2013. 226-234. p. Állatkerti programokat hirdető plakát, 1920-as évek. BFL XV 19.d.13 0003 tőjeként fordult. A városligeti zoológiái kert igyekezett a hazai és külföldi állatokat eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben bemutatni, és minél több természettudományi, természetvédelmi, valamint néprajzi ismeretet kapcsolni hozzájuk. A kifutók és ketrecek mellé ismertető táblákat helyeztek el a látogatók számára, és lehetőség volt a nemcsak tetszetős, de informatív állatkerti útmutatók megvásárlására is. A fővárosi intézmény elkötelezett volt az iránt is, hogy a természettudományok érdekességeit, újdonságait, valamint az állatkert híreit a kert falain kívülre is eljuttassa, ezért saját tudományosismeretterjesztő lapot tartott fent. Már az újranyitás utáni hónapban bejelentkezett a Zoológiái kapok szerkesztője, és felajánlotta az intézmény részére, hogy — mint az új állatkert leendő hivatalos fóruma — szakrovatot indít az állatkerti életnek és eredményeknek.5 Az állatkert igazgatósága is tudatában volt annak, hogy „a tudományos feladatokon felül arra is vetnek ügyet a kiválóbb állat kertekben, hogy az oda járó közönség közvetlenebb érdeklődését felkeltsék és a látogatókat különösen a zoológiában, de más biológiai diszciplínákban is tájékozassák, oktassák Efen cél elérésére leghelyesebb módnak ismerik aZ, hogy az állatkert olyan folyóiratot ad ki, amely az állatkerttel kapcsolatos olvasmányokat nyújt írva, csinosan illusZrálva, tetszetős formában,”6 Az állatkert vezetősége engedélyt kért és kapott arra, hogy saját elképzelései szerint indítson lapot. A Természet című, kéthetenként 12 oldal terjedelemben megjelenő természettudományos, de mégis könnyed stílusban íródott folyóirat végül 1914. július 1-én látott napvilágot a Székesfővárosi Állat- és Növénykert kiadásában.7 A lapot Lendl Adolf állatkerti igazgató8 és Márkus Jenő, az állatkertért felelős ügyosztályt vezető tanácsnok közre-3 Szabályrendelet Budapest székesfőváros állat- és növénykertjének szervezetéről. I. 1. § BFL IV.1403.a. 1918.06.10./861. 4 BFL IV.1407.b. XVI. 1291/1913 (XVI. 47445/1913). 5 Uo. 6 BFL IV.1407.b. XVI. 1291/1913 (Budapest Székesfővárosi Állat- és Növénykert (Továbbiakban BSZÁNK): 53/1913). 7 Az első világháború után a lap havonta egyszer, összevont szám formájában jelent meg. Fővárosi Közlöny, 32 (1921. február 11.) 6. sz. 197. p. 8 A Székesfővárosi Állat- és Növénykert vezetői az 1912-es újranyitástól: Lendl Adolf 1919-ig, Hilbert Rezső aligazgatóként (1919-1929), Nadler Herbert (1929-1948), Láng István (1948-1951). 131
