Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950

Mautner Zoltán

Az állatkerti mozgókönyvtár. BFLXV.19.d.13.107

működésével Raitsits Emil állatorvos szerkesztette.9 A Természetben neves zoológusoknak és az állatkert vezető beosztású munkatársainak a cikkei jelentek meg, de szívesen közöltek a természetről szóló verseket is. Már a lap indulásakor is veszteséggel számoltak létrehozói, de bizakodtak abban, hogy rövidesen kedvelné válik, és nyereséges lesz.10 11 Annak ellenére, hogy az utóbbi nem következett be, a kulturális cél érdekében a főváros 30 éven keresztül biztosította a folyóirat megjelenését.

1927-ben megpróbálták megreformálni és gazdaságossá tenni A Terméslelet. Szorgalmazták, hogy a főváros összes iskolája fizessen elő a lapra, sőt felterjesztéssel fordultak Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez, hogy körlevélben ajánlja a lapot az állami iskoláknak. Tervbe vették, hogy az ország határain túlra is eljuttatják a folyóiratot, azonban ehhez mindenképpen ki kellett volna zárni az „irredenta mozgalmat támogató ákkeket.

Újabb változás 1930-ban következett be, amikor az új igazgató, Nadler Herbert átvette Raitsits Emiltől a szerkesztői teendőket.12 A szerkezetében és stílusában is megváltozott folyóirat

9 A Természet, 10 (1914), 1. sz. A folyóirattal egy időben indult meg a Mi újság

a% állatkertben? című, állandónak szánt melléklap is. A folyóirat eredetileg 1897. szeptember 1-én jelent meg Lendl Adolf és Lakatos Károly szerkesztésében, és 1906-ig működött. A Természet, 1 (1897), 1. sz. 10 BFLIV.1407.b. XVI. 150/1914 (XVI. 1367/1914).

11 BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 15468/1927). Raitsits Emil, a lap szerkesztője nem rejtette véka alá véleményét a trianoni döntésekről, így a szomszédos országok biztosan nem járultak volna hozzá a lap terjesztéséhez.

12 Nadler Herbert: Raitsits Emil. A Természet, 26 (1930), 1—2. sz. 4. p;

Dr. Raitsits Emil 15 éven át volt a lap szerkesztője, és csak a Tanácsköztársaság alatt jelöltek ki mást a feladatra. Raitsits Emil: 1920. A Természet,

16 (1920), 1—2. sz. 1—2. p. A Természet hasábjain a szerkesztői székben

történt változás látszólag békésen, baráti hangulatban ment végbe. Valójában azonban az állat- és növénykerti bizottság nehezményezte Raitsits leváltását, főként, hogy az állatkerti igazgatói székért folyó versengésben is

utolsó száma a háború alatt, 1944 decemberében jelent meg, újjáéledésére ezután 45 évet kellett várni.13

Az állatkerti könyvtár létrehozását Lendl Adolf kezdeményezte, az ötlet a tengerentúlról származott. ,Az amerikai állat kertekben kísérletet tettek abban, hogy népszerű természetrajz s a nagyközönségnek írt szép biológiai könyveket adtak a látogató közönség kezébe: illetőleg kisebb arányú kölcsönkönyvtárakat létesítettek az állatkertekben, amelyekből a közönség főként útleírásokat, állatokra vonatkozó vagy más természettudományos könyveket kivehet és az állatkert területén olvashat. Tapasztalás szerint ez a délelőtti közönség egy részének kedvébe vág és állandó híveket szerez az állatkertnek: azonban anyagi haszonnal nem jár, de számba menő költséget sem okoz.”14 A koncepció lényege az volt, hogy a könyvtár segítségével a látogatók többet tudjanak meg az intézményben bemutatott állatokról, mint a katalógusokból vagy a feliratokból. Az ödetet Szabó Ervin, a fővárosi könyvtár igazgatója is felkarolta, így hamarosan fiókkönyvtár létesült a városligeti zoológiái kertben.15 A könyvkölcsönzést, amely csak az állatkert területére korlátozódott, 1913 nyarától vehették igénybe az éves bérlettel rendelkező látogatók. A városligeti kert vezetői azzal tették különlegessé az új szolgáltatást, hogy kezdetben egy, majd később már két törpe indiai szamár és „egy kisebb méretű csinos” kocsi segítségével mozgókönyvtárat alakítottak ki.16 Az olvasnivaló, amelyet szép idő esetén a kertben körbejáró csacsifogat kínált, olyannyira népszerű lett, hogy többször bővíteni kellett a magyar és német nyelvű illusztrált természettudományi könyvekből és folyóiratokból, valamint szépirodalmi művekből álló gyűjteményt.17 Az 1919 őszén bezárt könyvtárat18 1925-ben nyitották újra a ragadozók házában lévő helyiségben, és ismét útjára indult a mozgókönyvtár is, ezúttal pónifogaton.19 A Budapest ostromakor elpusztult 5. számú állatkerti fiókkönyvtárat papíron már 1946. június 3-án megnyitották, azonban megfelelő személyzet hiányában végül csak egy év múlva állt ténylegesen az állatkerti bérletesek rendelkezésére.20

őt támogatták. Fővárosi Közlöny, 41 (1930. február 25.) 15. sz. 474-475. p. Az igazgatói szék körüli vitáról bővebben ld. Mautner 2017.

13 /I Természet, 40 (1944), 12. sz.

14 BFL IV.1407.b. XVI. 1291/1913 (BSZÁNK: 53/1913).

15 BFL IV.1407.b. XVI. 1344/1913 (XVI. 53678/1913).

16 BFL IV.1407.b. XVI. 937/1913 (BSZÁNK: 71/1913).

17 A mozgókönyvtár délelőtt 8 és 11 óra, délután 3 és 5 óra között adott ld könyveket. A mozgó könyvtár. Mi újság az állatkertben? 1 (1914), 2. sz. 2. p.

18 Züllik Európa legmodernebb állatkertje. Pesti Napló, 72 (1921. szeptember 7.) 198. sz. 5. p.

19 Uj fővárosi fiókkönyvtár. 8 Órai Újság, 11 (1925. május 31.) 122. sz. 9. p; Az állatkertben a fővárosi könyvtár V. számú fiókja megnyílt. Mi újság az állatkertben112 (1925), 11-12. sz. 1. p.

20 Fővárosi Közlöny, 57 (1946. július 27.) 32. sz. I. melléklet. 10. p; Fővárosi Közöny, 58. (1947. augusztus 2.) 32. sz. I. melléklet. 14. p.

132