Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta A Városliget születése (18. század vége-19. század közepe) A mocsár és a homok, majd a fásítás — A Városliget születése A 18. században még mocsaras terület a század közepén a város tulajdonába került, és megindult a fásítása — eleinte nem sok eredménnyel. E korai időszakról elmondható, hogy a nyitott gondolkodású városvezetésnek köszönhetően tudatos városrendezési koncepció eredményeként megkezdődött a várost övező zöldterületek fejlesztése, ami jelentős kihívás elé állította Pest város tanácsát. A majdani Liget esetében a mocsár lecsapolásán túl a futóhomok megkötése jelentette a legfőbb feladatot. Ez a sajátos földrajzi adottságú terület a beépített várostól távolabb, keleti irányban feküdt. A Belvárosból a - II. József korától kifejlődő — zsidó kereskedelmi negyeden keresztülhaladó Király utca és annak egyenes meghosszabbítása vezetett ide. Az út az erősen mocsaras terület déli szélére érkezett. A területet a lakosság az 1780—1790-es években kezdte kikapcsolódásra, használni. 1794-ben a város mulatóhely kialakítását vetette fel, és egy év múlva már vendéglő létesült itt. A közigényeket jól szemlélteti, hogy ugyanebben az évben, 1794-ben báró Orczy László magánkertet hozott létre, mely nemsokára a pesti közönség számára is látogathatóvá vált. Ez a nagyszabású tájképi kert délkeleti irányban, a város árokkal övezett területén belül, az Üllői út végén terült el, a várostól hasonló távolságra, mint a későbbi Liget, mégis nehezebben lehetett megközelíteni. A határozott városrendezési elképzelés eredményeként két-három évtized alatt a mocsárból és homokból városi közpark vált. A terv végrehajtásának igen átgondolt lépései voltak: a műszaki munkálatok (mocsár lecsapolása, homok megkötése, egyenes fasor kiépítése), majd a terület megközelítésének biztosítása (a város felől fasor kiépítése) és végül pályázat útján a tájképi park kialakítása (tó szigetekkel, kanyargó úthálózat, rondó). Witsch-féle rendezés helyszínrajza és a további rendezés tervezete, é. n. A rendezés utáni állapot látható a tervezett utakkal és faültetéssel. Az elképzelés szerint az északi részt sugárirányú utak hálózzák be. A keleti magaslatról és a délen található vendéglőtől kilátás nyílik a városra. Feltehetően az 1813. évi tervezési pályázat kiírásához készült. MNL OL S 70 No. 2. 12
