Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
A városliget szerkezeti változásai A Witsch-féle terv 1799-ben a város tanácsa bérbe adta gróf Batthyányjózsef esztergomi érseknek a Városerdőt (a későbbi ligetet), és Rudolf Witsch mérnökkel rendezési tervet készíttetett. A fejlesztés a pesti határ fásítását, a homokos-mocsaras területen sétálóhely kialakítását célozta a pesti polgárok részére. A rendezés nyomán kialakuló szigetek és utak a természeti adottságok (vízrajz, domborzat, talajviszonyok) figyelembevételével formálódtak, és nagy vonalakban kijelölték a Városerdő déli részének további alakulását. Witsch úttörő munkát végzett. A mocsaras-homokos terület használhatóvá vált a lakosság számára. A Városerdőn túli külterületekre vezető egyetlen út az allé folytatásában helyezkedett el, megelőlegezve a későbbi Erzsébet királyné útja vonalát. A Nebbien-féle terv 1808-ban a liget Pest város Szépítő Bizottmánya kezelésébe került, amely 1813-ban pályázatot írt ki a Városerdő rendezésére. Ez az első ismert példa Európában arra, hogy egy város a saját pénzén, saját területén bárki számára látogatható, nagy parkot létesít. A pályázatot a lübecki kertész, Heinrich Christian Nebbien nyerte. A nyertes pályamunkán kívül két másik parkosítási tervet is ismerünk, amelyek a pályázatra készülhettek. Az egyik Peter Joseph Lenné (1789—1866) porosz kertépítész terve, aki nem sokkal ezután, 1815-ben alkotta meg a Bécs melletti laxenburgi kastély kerttervét, majd 1816-ban a berlini Glienicke kastély és a potsdami Sanssouci kert egy részének tervét készítette el. Városliget terve szép, harmonikus természeti tájat ábrázol. A park területén nagy, szabálytalan alakú tófelületet, lágyvonalú utakat, nagyobb füves területeket és a park szélét övező fás-cserjést alakított volna ki. A másik elképzelés is feltehetően a pályázatra készült, kevésbé merész és tehetséges munka, ismeretlen szerző műve. 1817-ben indult a nyertes Nebbien tervének megvalósítása. A Witsch által megszelídített területből az emberek pihenését szolgáló, művészi módon megformált tájképi parkot kívánt alakítani. A park kiépítése évtizedeken keresztül az ő tervének szellemében folyt. A legfontosabb vízszabályozási és kertészeti munkákat nagyjából 15 év alatt elvégezték. A megálmodott klaszszicizáló építmények nagy része (kolonnádos főkapu, nemzeti szoborpark, azaz panteon, illetve egy amfiteátrum) azonban anyagi okokból nem épült meg, kivéve a nagy szigetre vezető hidat és az ott elhelyezett, szerényebben megoldott majorsági épületet. A rendezés északi irányban egészen az akkori katonai területig terjedt (a mai Szabolcs utca). A különböző jellegű növényekkel beültetett területek (rétek, cserjések, lombos és tűlevelű fás területek) Nebbien pályatervén, 1813. BFL IV.1202.h. 2624/608-609 13
