Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Perczel Olivér: Népliget a városligetben, avagy a klasszikus vurstli világa 1885-1908
Verebei Olivér ház üzlet céljára, 15 évre szólt. A Fisch-féle színház nagy népszerűségre tett szert, a közönség szívesen látogatta olcsó előadásait. Az igazgató saját megfogalmazása szerint műszínházában kezdetben: „bűvészet, tornászat, jongleur és equilibrista mutatványok, illusiok, ballet és énekelőadások, komikus intemeyypk, természeti ritkaságok és más hasonló mutatványok voltak műsoron. A főváros lakosságának rendkívül gyors gyarapodása arányában a vurstli látogatottsága is megnőtt. A vizsgált korszakban Budapest fejlődésének tempója, lakosságszámának növekedése világszinten is kiemelkedő volt. Az egyesített főváros születése előtt, 1869-ben a három várost (Pest-Budát és Óbudát) 280 349 fő lakta, az egyesített főváros 1880-ban 370 767,1890-ben 506 384 lakost számlált, vagyis Budapest lakossága 20 év alatt majdnem megduplázódott. És ez a tendencia folytatódott: a millenniumi évben, 1896-ban már 617 856, 1900-ra 733 358, míg 1910-ben 880 371 fő élt a városban. Negyven év alatt 600 000-rel bővült a főváros népessége, elsősorban a Pestre irányuló bevándorlásnak köszönhetően. 1880-ban tíz budapesti közül csak négy született helyben, a legtöbben a környékről, a Felvidékről, a Dunántúlról, illetőleg Csehországból és Ausztriából érkeztek. A bevándorló férfiakat a városi munkalehetőségek, az új gyárak, valamint az építkezések vonzották.38 39 A hirtelen megnövekedett lakosság számára négyemeletes bérházak épültek, amelyek egy-két év alatt épültek fel; ezek nagy része éppen a Városliget közelében bújt ki a földből. A szomszédos Erzsébetváros gyarapodott legintenzívebben, 140 000 fővel, az érkezők az újonnan felépülő Csikágó negyedben telepedtek le.40 A vidékről bevándorló nők többsége házicselédként kapott alkalmazást. 1880-ban 28 986, 1890-ben 40 555, 1900-ra 55 043 nőtt a számuk, míg 1910-re 67 922 házi alkalmazott dolgozott Budapesten.41 A cselédek vasárnapi kimenője elsősorban a Baross téri cselédkorzóra vezetett, kisebb hányaduk moziba és más szórakozóhelyre, hatodrészük színházba is járt.42 A cselédeknek kimenőjük alkalmával adódott lehetőségük társaikkal találkozni és férfiakkal ismerkedni (katonákkal, iparos- és boltoslegényekkel, gyári munkásokkal). Kikapcsolódásuk másik fontos helyszíne — mint már fentebb több alkalommal említettük — a városligeti vurstli volt. 38 BFL IV.1407.b. VI. 1753/1891 Fisch később a konkurens Műszínkör miatt tönkrement, és más üzletbe fogott. 1904-től kezdődően színházában ,, Villamos színház néven kinematoiráf mozeó-fénykép előadásokat rendezettl’ BFL IV.1407.b. VI. 675/1886. 39 Gyáni 2000. 142-143. p. 40 Míg a pesti Csikágó bérházaiban 1891-ben 12 000-en, 1896-ban már 35 000-en éltek. Valló 2013. 33^15. p. 41 Gyáni 1983. 24. p. 42 Uo. 199-201. p. 43 BFL rV.1407.b. VI. 664/1888. Hétvégéken kikapcsolódásra vágyók ezrei lepték el a Liget területét. A Főváros Tanácsa a megnövekedett forgalom kiszolgálásának érdekében 1888-ban bővítette a park szolgáltatásait. A meglévőkön kívül további huszonnégy vállalkozó kapott lehetőséget hideg ételek, gyümölcsök, sütemények és kávé árusítására. Ök „áruállvány helyet” béreltek a tanácstól, amely a Városliget területén bárhol lehetett. Közülük hárman játékokat, villany- és erőgépeket üzemeltettek.43 Az 1889-es szezon nyitásakor a céllövészet, az óriás hölgy mutogatása, a szárazföldi tenger és a fényképészek mellett a „pofonometer” volt az újdonság. A szerkezet egy fából faragott férfifejet jelentett, melyet a vállalkozó szelleműek megpofozhattak. Az ütés után a bábu mögött felugrott egy óralap, amelynek számlapja megmutatta, hogy mennyit is ért az adott pofon.44 A pofozkodás mellett az év valódi szenzációja egy monumentális csúszda, a hullámvasút kezdetleges őse volt. Gabrinyi Samu és Popper Zsigmond 1889. május 1-től az árubódék mögött egy 5 méter széles és 90 méter hosszú területet vett bérbe a fővárostól sikló vasút üzemeltetésére.45 A vállalkozó a hullámvasút építményeire megkötötte az előírt biztosítást is.46 1889-ben ismét nőtt a vendéglátósok száma, már 33 bódé és 5 tejeskocsi látta el a Városligetbe kirándulókat. Az árusok helyeit — a mutatványosok helyeihez hasonlóan — nyilvános árverésen adták bérbe. Az árusok egy szabványterv szerinti egyszerű, két méter széles, három méter hosszú fabódéban várták vevőiket. Bódéjukat csak árusításra használhatták, abban főzni, aludni nem szabadott, és az építmény környékét tisztán kellett tartaniuk.47 A csekély üzlet nem nyújtott biztos egzisztenciát a bérlők számára. 1902-ben közös panaszlevelet írtak a polgármesternek, amelyben teljes tönkremenetelükről számoltak be: az új szabályok miatt sorsuk egyre rosszabbra fordult, mivel megtiltották számukra a főtt kukorica és dinnye árusítását, és a sok járva-kelve árusító is teljesen tönkretette üzletüket. Panaszukat a tanács megvizsgálta és az új szabályok alkotásakor figyelembe vette. Könnyítettek a helyek bérbevételi feltételein, és engedélyezték a főtt kukorica árusítását. 44 Május elsején. Budapest Hírlap, 9 (1889. május 2.) 5. p. 45 BFL IV.1407.b. VI. 942/1885. Az első hullámvasút népszerűsége tíz év múlva már megkopott, az emberek ráuntak. Forgalma fokozatosan csökkent, hétköznapokon már ki sem nyitott. Popper Zsigmond a veszteséges 1898-es szezon után nem tudta kifizetni a bérleti díjat, ezért a fennmaradó összeg elengedéséért könyörgött a tanácsnál, amely elengedte a bérhátralékot. 46 BFLIV.1407.b. VI. 293/1889. 47 BFL IV.1407.b. VI. 597/1895. 120
