Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Perczel Olivér: Népliget a városligetben, avagy a klasszikus vurstli világa 1885-1908

Népliget a Városligetben

III. Kimutatás az áruállványok helyéről és számáról 1889-ből BFL IV,1407.b. VII. 6927/1874'

Folyószám

Az áruállvány helye

Áruállvány

(db)

Tejcsarnok kocsi (db)

1.

Andrássy és Stefánia út sarkán

2

2.

Andrássy úttól az Állatkerthez vezető úton

6

3.

Állatkerti kőhídtól a Népligetig (a vurstliig)

3

4.

tó melletti jegyszedő ház

1

5.

Széchenyi híd mellett

1

6.

Széchenyi hídtól jobbra, a Népligethez vezető úton

7

7.

Király utcai fasor végén

1

8.

Damjanich utcai lóvonat indóháznál

2

9.

Stefánia és Erzsébet út sarkán

1

10.

Színkör mellett

6

1

11.

István út és Hermina út sarkán

1

12.

Erzsébet és Hermina út sarkán

1

13.

a nagy fenyvesben

1

1

14.

A Damjanich utca torkolatánál

1

15.

Az Állatkerthez vezető úton

1

16.

A Nádor körúton*

1

Összesen

33

5

* Ma Városligeti körút

A korszak jellegzetes ligeti figurái voltak az említett járva-kelve árusítók is. A napi 10 korona befizetése után engedélyt nyert mozgó árusok csak cukorkát, süteményt és gyümölcsöt árulhattak. A „perecesek” élete sem volt könnyű, napi 200-300 darabot is el kellett adniuk, hogy fedezzék költségeiket.48 A mozgóárusoknak nem volt szabad letelepedniük, nem árulhattak a vurstliban, az árubódék közelében, a Stefánia úton, a Műcsarnok előtti sétányon és a Köröndön. A Ligetben a tejeskocsik mellett vízárusok is megjelentek.

A tanácshoz időnként panasz érkezett a vurstlira. 1892 nyarán a Városligetben nyaraló polgárok közös levélben tiltakoztak, mivel a „népligetben egy tócsa terjedt el, mely tócsa irgalmatlan bűgt terjeszt”. Az elviselhetetlen szagú pocsolya Ungerleider telkéről

áradt, és a Hököm Színház felé terjedt. Az esetet kivizsgálták, majd a kávéház tulajdonosát felszólították, hogy a telkén lévő folyóka (csatorna) tisztítását azonnal végezze el.49 A későbbiekben hasonló panasz nem érkezett. A vurstli infrastruktúrája fejlesztésének következő szakasza a teljes csatornázás volt. Az Állatkerti körút, a Körjáték út, a Mutatványos út és a Népliget út csatornázására 1892 őszén szavazott meg a közgyűlés 9000 forintot,50 kiépítésére 1893 tavaszán került sor. A fejlesztéseknek köszönhetően ez volt a vurstli virágkora, amelyről a korszak legnépszerűbb írója, Jókai Mór is megemlékezett. Budapesti élet című írásában bemutatta az erőművészt, a bábszínházak előadásait és a bűvészek produkcióit. Szólt a kígyószelídítő nőről, Magneta kisasszonyról, aki mágneses képesség birtokában függött a levegőben, az emberarcú kakasról és az alvajáró jósnőről is. A legények bizonyíthatták kedvesüknek testi erejüket az erőmérlegen vagy megpofozhatták a bábut. A céllövészetekben vízsugáron táncoló tojást kellett eltalálni, és persze sokféle hintát és körhintát is lehetett használni. A tengeri hullámzás érzését a „muszka csusgjzapálya”, vagyis az első hullámvasút biztosította; a vurstliban eltöltött napról a fényképészek szolgáltattak maradandó emléket.51 Valódi vízi hullámzás okozta élményt kívántak nyújtani élelmes vállalkozók a II. és III. parcellákon. Ezen telkek együttes bérletére Bölcskey Pál és Fekete Adolf tett ajánlatot 1893 tavaszán. Terveik szerint egy vízi carousselt (körhinta) helyeztek volna üzembe, amely hat csónakot mozgatott volna körbe-körbe. A tanács kiadta az engedélyt, ám a vállalkozók végül elálltak grandiózus tervüktől, a szerződést sem írták alá.52 A vízi újdonság mégis megvalósult. Két évvel később, 1895. május 1-jére Sík Aladár megépítette a körcsónakázót, mely egy beton vizes medencéből, hat csónakból és a parti kikötő faépületeiből állt. Azonban a millenniumi kiállítás előtti év nem volt nyereséges, és a vízi körhinta sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mivel kevesen használták, a vállalkozó csődbe ment.53 A két parcella bérleti és használati jogát Kohn Zsigmond vette át 1899-ben, majd tőle 1900 májusától a vurstli-varieté tulajdonosa, Fisch Ferenc. Fisch a telkeken található beton medencét feltöltötte törmelékkel és elegyengette földdel, majd az 1901-es szezontól egy új szerkezetű „körlégcsónakázv hintát” helyezett üzembe. Fisch számára a körhinta üzlet azonban nem bizonyult tartósnak. A telkeket csak egy évig használta, majd a bérletet Meinhardt Frigyes

48 Molnárgyerek: „perecz-nagyipar.” Molnárok Lapja, 12 (1905. december 16.) 50. sz. 1173. p.

49 BFL IV.1407.b. VI. 722/1892.

50 Fővárosi Kő jöny, 3 (1892. október 18.) 81. sz. 3. p.

51 Jókai 1893. 135-138. p.

52 BFL IV.1407.b. VI. 39/1893.

53 Pénztelensége miatt elmaradt a tűzbiztosítás befizetésével, emiatt bútorait, gőzgépét és körcsónakázóját 1897 nyarán lefoglalták. Sík a rossz időjárásra hivatkozva fizetési haladékot kért a tanácstól, ám a hivatal ezt elutasította, és 1898 augusztusában bútorait, vascsónakjait és gőzgépét elárverezték. A vízi körhinta elemeit 972 forintért a Kroi A. bécsi kereskedő cég vásárolta meg, és a játék a Práterben működött tovább.

121